[:en]

From Wednesday, July 1, 2020, the tax office will see all the bills that economic actors have had to prepare for in the recent period. Origo is a summary of the changes in effect from July to save any fines.

The three steps of the NAV account reporting system

Two years ago, on July 1, 2018, the first stage of data provision started , at which data on invoices issued to domestic taxpayers with VAT content exceeding HUF 100,000 had to be submitted to the National Tax and Customs Board (NAV).

From 1 July 2020, in the second phase of the extension of the system , this will change from the provision of data on all invoices drawn up between two domestic taxable persons, now regardless of the amount of VAT.

From 1 January 2021, the third and final stage of the system will arrive  , from which time data will also be provided on invoices issued to foreign taxpayers, as well as on invoices issued to private individuals, regardless of whether they are domestic or foreign. From then on, in essence, only the expense accounts of domestic taxpayers from abroad will no longer be seen by the tax office.

What will change from July 1, 2020?

Although the only change in the mandatory reporting is that the amount of VAT decreases from HUF 100,000 to zero, this is a significant change, because both small item invoicing companies and subject-free tax-free invoicing companies join the group of data providers, and those who have provided data so far you must do the same for all accounts.1.8 million domestic VAT subjects were involved in the change, however, so far only 300,000 taxpayers have provided such data.

If the invoice is exempt from personal or material tax, should data still be provided?

Yes. Both taxable persons subject to tax and sellers of goods or services exempt from material duty are required to provide data from 1 July 2020. It doesn’t matter how someone is taxed, so catastrophes are equally subject to this obligation.

Do I also have to provide data for reverse VAT transactions?

Yes. Irrespective of the direction and amount of the price, all invoices made between two domestic taxable persons for a domestic transaction must be reported. Only those who bill exclusively abroad or only to private individuals are not subject to mandatory reporting, but from 1 January 2021, in the third stage, they will also join the circle.

Can I still use a manual account array?

Naturally. But from now on, data must be provided to NAV for each manually issued invoice , so practically the same data content has to be entered once more. Thereforeit is advisable to switch to a service (billing program or online billing) that provides the data itself.

What are the deadlines for submitting data?

In the case of invoices that do not reach the VAT content of HUF 500,000 from the issuance of the invoice, the data must be sent to NAV within 4 days, in addition within 1 day.Data on VAT-free invoices must be provided within 4 days. Billing programs and online (internet) billing systems – in case of an online connection – perform this data provision themselves, but their use must be notified to NAV before registration. For online billing systems, it must also be connected to the NAV system.

What happens if someone is late in providing data?

Each person obliged to provide data carries the risk of severe penalties with possible errors or non-submitted invoices, as the fine is imposed on companies and organizations.it can be up to 500 thousand forints, per account! In the case of other debtors, such as sole proprietors, the maximum amount of the fine will be HUF 200,000 per account.

In view of the coronavirus epidemic, NAV will not be fined until 30 September.

How to provide data?

In order for the data to be provided successfully, either after manual invoicing, with an invoicing program or with an online invoicing system, you must register on the NAV website . If the registration fails – if the other information is correct – you may want to try another username.

Is it mandatory to use NAV’s online system?

Yes, for manual billing. If someone is billing with a billing program, the program performs this task, so there is no need to use NAV’s online system there. If someone is not using a billing program because it only runs on computers with a specific configuration, they can also use an Internet-only solution. There are several such providers, but NAV’s online system can be used for the same. There are mobile phone versions of these online systems. The lack of printing from a mobile phone can be made up for by the issuance of an electronic invoice to the customer, so that a practically moving mechanic or salesman can invoice in such a way that it does not impose a separate data recording obligation at the end of the day.

What should happen to cancellation, rectification bills?

Data on these must be provided to NAV in the same way. Invoicing programs and online systems perform this task on their own in this case as well.

What else do you need to pay attention to when issuing an invoice?

The business tax number of the buyer, which is not the same as the tax identification number of the individual, must be indicated on all invoices addressed to the company,since NAV can thus accurately identify the receiver from the data service.

The time available for issuing invoices is narrowing

The time available to issue an invoice changes, whichshortens from the previous 15 days to 8.In the case of a tax-free supply of goods within the Community or an international supply of services subject to reverse charge, the invoice shall be issued within 15 days of the month following the month of performance and, in other cases, if the consideration, including the advance, is paid in cash or shall be paid by any means without delay. In all other cases, all invoices must be issued no later than the eighth day after performance.

Do these changes also apply to receipts?

No. The mandatory information discussed in this article only applies to invoices where the buyer is listed on the receipt in person and with other details.

What is the purpose of the data provision?

The aim of the introduction is to achieve solutions that whiten the economy and simplify tax administration, while encouraging a shift from manual invoicing to digital solutions. With the introduction of the online account system, the state gained more than hundreds of billions of forints more revenue than expected.

From 2021, the tax office will have all the information available to prepare a draft VAT return for businesses, as it does for individuals with PIT returns, making life easier for businesses.

More information available in the system of the NAV online account.[:hu]

2020. július 1. szerdától minden számlát látni fog az adóhivatal, amire a gazdasági élet szereplőinek az elmúlt időszakban fel kellett készülniük.

A NAV számla adatszolgáltatási rendszerének három lépcsője

Két éve, 2018. július elsején indult el az adatszolgáltatás első lépcsője, melynél a 100 ezer forintot meghaladó áfa tartalmú, belföldi adószámos adóalanyok felé kibocsátott számlákról kellett adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé.

2020. július 1-től a rendszer kiterjesztésének második lépcsőjében ez annyiból változik, hogy minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amelyik két belföldi adószámos adóalany közt készül,immáron az áfa összegétől függetlenül.

2021. január 1-től érkezik majd a rendszer harmadik – egyben utolsó – lépcsője, amikortól kezdve már a külföldi adóalanyok felé kibocsátott számlákról is kell majd adatot szolgáltatni, továbbá a magánszemélyek felé kibocsátott számlákról is, függetlenül attól, hogy azok belföldiek vagy külföldiek. Ettől kezdve lényegében már csak a belföldi adóalanyok külföldről származó költségszámláit nem látja majd az adóhivatal.

Mi változik 2020. július 1-től?

Bár csak annyi változik a kötelező adatszolgáltatásban, hogy az áfa összeghatára csökken 100 ezer forintról nullára, ez mégis jelentős változás, mert a kis tételeket számlázó vállalkozások és az alanyi adómentes számlázó vállalkozások is csatlakoznak az adatszolgáltatók köréhez, illetve aki eddig is szolgáltatott adatot, annak ezentúl minden számláról is meg kell ezt tennie.1,8 millió hazai áfaalany érintett a változásban, azonban közülük eddig csak 300 ezer adóalany nyújtott ilyen adatszolgáltatást.

Ha alanyi vagy tárgyi adómentes a számla, akkor is kell adatot szolgáltatni?

Igen. Az alanyi adómentesek és a tárgyi adómentes terméket vagy szolgáltatást értékesítőknek is kötelező adatot szolgáltatniuk 2020. július 1-től. Mindegy, hogy valaki hogyan adózik, így a katásokra is éppúgy vonatkozik ez a kötelezettség.

Fordított áfás ügyleteknél is kell adatot szolgáltatni?

Igen. Az ára irányától és összegétől függetlenül minden olyan számlát jelenteni kell, amely két belföldi adóalany közt, belföldön teljesített ügyletről készült. Egyedül azokra nem vonatkozik a kötelező adatszolgáltatás, akik kizárólag külföldre számláznak, vagy csak magánszemélyek részére számláznak, de 2021. január 1-től, a harmadik lépcsőben ők is csatlakoznak a körhöz.

Lehet kézi számlatömböt használni továbbra is?

Természetesen. De ettől kezdve minden egyes kézzel kiállított számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé, tehát gyakorlatilag még egyszer fel kell vinni ugyanazt az adattartalmat. Ezért célszerű áttérni olyan szolgáltatásra (számlázóprogram vagy online számlázás), amely az adatszolgáltatást maga elvégzi.

Milyen határidők vonatkoznak az adatszolgáltatásra?

A számla kibocsátásától számítva 500 ezer forintos áfa tartalmat el nem érő számlák esetén 4 napon belül, afelett 1 napon belül kell beküldeni az adatokat a NAV felé.Az áfamentes számlákról 4 napon belül kell adatot szolgáltatni. A számlázóprogramok és az online (internetes) számlázórendszerek – online kapcsolat esetén – maguktól elvégzik ezt az adatszolgáltatást, ezek használatát azonban előtte be kell jelenteni a NAV-nál a regisztráció során. Az online számlázórendszereknél össze is kell azt kötni a NAV rendszerével.

Mi történik, ha késik valaki az adatszolgáltatással?

Az esetleges hibákkal vagy a be nem küldött számlákkal súlyos büntetéseket kockáztat minden egyes adatszolgáltatásra kötelezett, ugyanis a bírság cégek, szervezetek esetébenakár 500 ezer forint is lehet, méghozzá számlánként!Egyéb kötelezettek, például egyéni vállalkozók esetében 200 ezer forint lesz a bírság maximális összege, számlánként.

A koronavírus-járványra való tekintettel a NAV szeptember 30-ig nem bírságol.

Hogyan kell adatot szolgáltatni?

Ahhoz, hogy az adatszolgáltatás – akár kézi számlázást követően, akár számlázóprogrammal, akár online számlarendszerrel – sikeresen megtörténjen, regisztrálni kell a NAV oldalán. A regisztráció sikertelensége esetén – amennyiben a többi adat biztosan helyes – egy másik felhasználói névvel érdemes próbálkozni.

Kötelező a NAV online rendszerét használni?

Kézi számlatömbös számlázás esetén igen. Ha valaki számlázóprogrammal számláz, akkor a program elvégzi ezt a feladatot, így ott nem kell használni a NAV online rendszerét. Amennyiben valaki nem számlázóprogramot használna, mert az csak meghatározott konfigurációjú számítógépeken fut, használhat kizárólag internetes megoldást is. Több ilyen szolgáltató is létezik, de ugyanerre használható a NAV online rendszere is. Ezeknek az online rendszereknek létezik mobiltelefonon is használható verziójuk. Mobiltelefonról a nyomtatás hiányát elektronikus számlakibocsátással lehet pótolni a vevő felé, így gyakorlatilag egy folyamatos mozgásban lévő szerelő vagy értékesítő is tud úgy számlázni, hogy az nem ró külön adatrögzítési kötelezettséget rá a nap végén.

Mi történjen a sztornó, helyesbítő számlákkal?

Ezekről is ugyanúgy kell adatot szolgáltatni a NAV felé. A számlázóprogramok és az online rendszerek maguktól elvégzik ezt a feladatot ebben az esetben is.

Mire kell még figyelni a számlakibocsátáskor?

A vevő vállalkozói adószámát – ami nem azonos a magánszemély adóazonosító jelével – minden számlán fel kell tünteni, ami cégnek szól,hiszen a NAV így tudja pontosan beazonosítani a vevőt az adatszolgáltatásból.

Szűkül a számlakibocsátásra rendelkezésre álló idő

Változik a számla kibocsátására rendelkezésre álló idő, melya korábbi 15 napról 8-ra rövidül.Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén, vagy nemzetközi fordított adózás alá tartozó szolgáltatásnyújtás esetén, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belül kell kibocsátani a számlát, az ettől eltérő esetekben pedig, amennyiben az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel fizetik meg, haladéktalanul. Minden más esetben a teljesítést követő, legkésőbb nyolcadik napon ki kell bocsátani minden számlát.

A nyugtákra is vonatkoznak ezek a változások?

Nem. Az ebben a cikkben tárgyalt kötelező adatszolgáltatás kizárólag a számlákra vonatkozik, ahol a vevő névvel és egyéb adatokkal megszemélyesítve szerepel a bizonylaton.

Mi a célja az adatszolgáltatásnak?

A bevezetés célja a gazdaságfehérítő és az adóadminisztrációt egyszerűsítő megoldások elérése, egyben a kézi számlázásról a digitális megoldások felé történő ösztönzés. Az online számlarendszer bevezetésével a vártnál is több, több száz milliárd forint plusz bevételhez jutott az állam.

2021-től az adóhivatal számára minden információ rendelkezésre áll majd ahhoz, hogy elkészítse a vállalkozások áfa-bevallási tervezetét, ahogy teszi ezt a magánszemélyek szja bevallásával is, így a vállalkozások élete egyszerűbb lesz.[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük