[:en]More and more people are bellowing the alarm bell: the coronavirus has already invaded Europe and it is not clear where it ends. Protecting against the epidemic could have serious economic consequences, and in deeply integrated Europe, economies could fall in succession. But who would be the first to recession, and in which countries could an extensive epidemic be permanently damaged?

Along with the spread of the virus, the authorities are taking increasingly stringent measures. These include travel restrictions, blockages, or even partial or total border locking in the event of a worsening situation. For example, Lombardy was completely quarantined yesterday. In any case, the continental spread of the virus will diminish the incentive to travel, and any restrictive measures may severely discourage tourism.

THE NEGATIVE ECONOMIC EFFECTS OF THE PURPOSE ARE FASTEST TO BE IMPROVED BY TOURISM AND HOSPITALITY.

This is a particular problem in Europe, as tourism accounts for a large proportion of gross domestic product in some Member States. These are typically the southern Member States, which, apart from the less industrialized economy (with the exception of northern Italy), the predominance of agriculture and the lack of innovative businesses, are characterized by fiscal irresponsibility. So, while the high proportion of tourism in the South is the most exposed in the short term to the harmful effects of the corona virus, their prospects, regardless of the virus, were not good.

Cyprus and Greece are in the lead, with tourism accounting for 7.4% and 7% of GDP, respectively. The latter proportion is also seen in Croatia, but the share of Spanish tourism is 6.7%. Portugal (6.1%) and Austria (5.4%) are also dominant. Italy and France, with their share of 3.9% and 3%, are indeed top destinations, but their share of tourism is not as significant as in the countries mentioned above.

However, this does not in itself mean that they will be the biggest victims of the coronavirus in Europe, as the last condition in which the economy is affected by the significant decline in tourism. To do this, it is worth examining what growth prospects the countries had before the outbreak. The higher they are, the more they can survive the shock to the tourism sector.

WHEN THE VIRUS STAYS WITH YOUR LONG MONTHS, THE ITALIAN ECONOMY CAN EXPECT THIS SHRINKAGE. CASE STUDIES ARE INCREASING AT A GREATLY ACCELERATING RATE IN THE COUNTRY.

Nor can the French be reassured: its growth prospects have been set by the Commission at 1.1%, which could easily melt in the event of a month-long epidemic, mainly due to relatively heavy tourism. This can also test your rocking budget position and your debt path. Growth prospects in Germany are also not good – although tourism has not cut that much in the economy, they are still at high risk of recession. At the same time, Germany has a large budgetary leeway to offset the braking effects, although it has shown spectacular reluctance in recent years.

It is also worth highlighting the United Kingdom, where tourism has contributed 3.4% of GDP and this year’s expected growth is 1.2%. What’s more, this year, the tourism industry is facing another risk: deciding on the final form of Brexit. While the Commission expected a 1.7% increase for the Spanish, the share of tourism was exceptionally high at 6.7%. The same is true of Portugal – while there is reserve in economic performance (1.7% expected growth), overweight tourism (6.1%) also places Portugal among the countries most at risk of recession. Austria is also included here – low growth (1.2%) coupled with a high share of tourism.

While Greece and Croatia also dominate the sector, growth prospects are stable enough to prevent the coronary epidemic from receding within a few weeks, with the former predicting GDP growth of 2.4% and 2.6% respectively. 2020 before the outbreak of the epidemic. This is also the case with Cyprus, with projected growth of over 2.5% giving them some security, even with a high proportion of tourism.

The Czech Republic may also feel the negative effects of the epidemic: its growth expectations have been set by the Commission at 2.1%, which, while stable, is by no means high. On the other hand, the Czech Republic’s export ratio of 78.5% of GDP and its close relationship with the German economy certainly do not guarantee the Czechs – they must also be classified as vulnerable countries.

The dangers of overweight tourism have been highlighted in the case of Croats and Greeks, but in these countries the relatively low export rate, combined with high growth, mitigates the risks. Cyprus is at a moderate risk with an export rate of over 60%. Austria’s exposure is reduced by its low export share. The situation is similar in Italy, where strong domestic demand provides some stability: exports only amount to 31.5% of GDP. At least in the face of unfavorable GDP prospects and intensive tourism, this reduces the risk – but it does not eliminate it. The situation is the same for the Spaniards, the Portuguese and the French.

However, it is also worth mentioning Belgium and the Netherlands, which have a high share of exports and relatively strong tourism (2.8%). The outlook for GDP is particularly bad: Belgium would have increased by 1.2% and the Netherlands by 1.3% without the epidemic.

Thus, according to our brief summary, the greatest economic risk in Italy is due to unprecedented GDP growth forecasts and high levels of tourism (which is only partly offset by low exports). This is compounded by the volatility of the budget and the tight room for maneuver due to high public debt. In addition to the Italians, the French, Spanish, Austrian and Portuguese were listed due to the weak growth prospects and the high weight of tourism, the German ones due to the weak GDP prospects. Combined with foreign trade data, recession fears are well-founded in the Netherlands, Belgium and, due to the extreme dominance of foreign trade, in the Czech Republic and Slovakia. The British have to be added to the list because, in addition to low growth and significant tourism, while exports are not a risk factor, they also have to take into account the effects of Brexit, and the Cypriots cannot be left behind because of strong tourism and relatively high foreign trade.

Greek public debt, for example, stands at 181.2% of GDP – with such indebtedness, it is unlikely to be overspent if it wants to maintain at least the appearance of a sustainable debt situation. So the heavy weight of tourism and the record amount of public debt justify including Greece in the list of vulnerable countries.

In addition to low growth, high levels of tourism, Italy is still under pressure from a debt-to-GDP ratio of 134% – perhaps their situation seems to be the most hopeless. Austria and Portugal have been classified as more vulnerable economies, and in view of the public debt ratio, this remains justified, as is the case with Belgium, France, Spain and the United Kingdom. So, not only will they be the first to suffer a possible recession, they will not be able to intervene in monetary terms (apart from the Britain) and the cost of spending will be very high.

However, the French, the Portuguese, the Spanish, the Belgians, and Britain (with BREXIT being an additional risk) would still feel that Italy could be even close to a state of bankruptcy.

It is important to underline that in the above comparison, we have focused primarily on presenting countries’ vulnerabilities. The extent to which vulnerabilities represent a real burden will be determined by the severity and duration of the coronavirus epidemic and the measures taken.[:hu]Egyre többen kongatják a vészharangot: a koronavírus már betört Európába, és nem látszik, hogy hol van a vége. A járvány elleni védekezés súlyos gazdasági következményekkel járhat, a mélyen integrált Európában egymás után dőlhetnének be a gazdaságok. De ki jelentene először recessziót, és mely országokban okozhatna tartósan kárt egy kiterjedt járvány?

A vírus terjedésével együtt a hatóságok is egyre szigorúbb intézkedéseket hoznak. Ilyenek az utazási korlátozások, elzárások, de akár a helyzet rosszabbodása esetén a részleges- vagy teljes határzár is. Lombardiát a tegnapi napon például teljes karantén alá vonták. A vírus kontinentális terjedése esetén az utazási kedv egyébként is csökken, az esetleges korlátozó intézkedések pedig nagymértékben visszavághatják az idegenforgalmat.

A JÁRVÁNY NEGATÍV GAZDASÁGI HATÁSAIT A LEGGYORSABBAN TEHÁT A TURIZMUS ÉS A VENDÉGLÁTÁS SZENVEDI MEG.

Európában ez különösen nagy problémát jelent, hiszen egyes tagállamokban a turizmus nagy részt hasít ki a bruttó hazai termékből. Tipikusan ilyenek a déli tagállamok, amelyekre a kevésbé iparosodott gazdaság (ez alól Észak-Olaszország a kivétel), a mezőgazdaság túlsúlya és az innovatív vállalkozások hiánya mellett a fiskális felelőtlenség is jellemző. Amellett tehát, hogy a nagy részarányú turizmus mellett a déliek vannak rövid távon a legjobban kitéve a koronavírus káros hatásainak, a kilátásaik a vírustól függetlenül se voltak jók.

Ciprus és Görögország vezeti a rangsort, náluk a bruttó hazai termék 7,4, illetve 7%-a származik a turizmusból. Ez utóbbi arány látható Horvátországnál is, de a spanyol turizmus 6,7%-os részaránya is magasnak nevezhető. Portugália (6,1%) és Ausztria (5,4%) esetén szintén meghatározó az ágazat. Olaszország és Franciaország a maga 3,9 és 3%-os részarányával csakugyan kiemelt desztinációnak minősülnek, de náluk a turizmus részaránya nem annyira meghatározó, mint a korábban említett országoknál.

Ez azonban még önmagában nem jelenti azt, hogy ők lesznek a koronavírus legnagyobb európai áldozatai, hiszen az sem utolsó szempont, hogy a turizmus borítékolható visszaesése milyen állapotban éri az adott gazdaságot. Ehhez érdemes vizsgálni, hogy a járvány kitörése előtt milyen növekedési kilátásai voltak az országoknak. Minél magasabb, annál inkább átvészelhetik a turisztikai szektort érő sokkhatást.

AMENNYIBEN A VÍRUS MÉG HOSSZÚ HÓNAPOKIG VELÜNK MARAD, AKKOR AZ OLASZ GAZDASÁG IDÉN ZSUGORODÁSRA SZÁMÍTHAT. AZ ESETSZÁMOK PEDIG GYORSULÓ ÜTEMBEN NŐNEK AZ ORSZÁGBAN.

Nem lehetnek nyugodtak a franciák sem: az ő növekedési kilátásait a Bizottság 1,1%-ra lőtte be, ez egy hónapokig elhúzódó járvány esetén nagyon könnyen elolvadhat – főleg a relatíve nagy súlyú turizmus miatt. Ez pedig a billegő költségvetési pozíciót, illetve az államadósság-pályát is próbára teheti. A német növekedési kilátások szintén nem jók – bár ott az idegenforgalom nem hasított ki akkora szeletet a gazdaságból, ennek ellenére a recessziós kockázat náluk is nagy. Ugyanakkor Németországnak nagy költségvetési mozgástere lehet ellensúlyozni a fékez hatásokat, igaz, ezt az elmúlt években látványosan vonakodott kihasználni.

Érdemes még kiemelni az Egyesült Királyságot is, ahol a turizmus 3,4%-ot tett hozzá a GDP-hez, az idei várható növekedés pedig 1,2%. Ráadásul az idegenforgalmi ágazatot még egy kockázat érinti az idén: a Brexit végleges formájáról való döntés. A spanyolok esetén ugyan 1,7%-os növekedéssel számolt a Bizottság, a turizmus részaránya kiemelkedően magas, 6,7%. Ugyanez a helyzet Portugáliával is – a gazdaság teljesítményében (1,7%-os a várható növekedés) ugyan van tartalék, de a túlsúlyos idegenforgalom (6,1%) Portugáliát is a recessziós kockázatoknak leginkább kitett országok közé sorolja. Ide sorolhatjuk Ausztriát is – az alacsony növekedés (1,2%) mellé magas turizmus-részarány párosul.

Görögországban és Horvátországban ugyan szintén meghatározó az ágazat, a növekedési kilátások viszont kellően stabilak ahhoz, hogy egy pár héten belül tetőző koronavírus-járvány még ne fordítsa recesszióba a gazdaságot – előbbi ország 2,4, utóbbi 2,6%-os GDP-növekedéssel számolhatott 2020-ban az epidémia megjelenése előtt. Ciprussal is ez a helyzet, a 2,5% feletti tervezett növekedés némi biztonságot jelent nekik a magas részarányú turizmus mellett is.

Csehország szintén megérezheti a járvány negatív hatásait: a növekedési várakozásait a Bizottság 2,1%-ra lőtte be, ami bár stabil, de semmiképp nem magas. Az export aránya a GDP-hez képest viszont 78,5%, valamint a német gazdasággal való szoros kapcsolat miatt bizony a 2,1%-os előrejelzés sem jelent garanciát a cseheknek – őket is a veszélyeztetett országokhoz kell sorolni.

A túlsúlyos turizmus okozta veszélyt a horvátoknál és a görögöknél emeltük ki a korábbiaknak, náluk azonban a viszonylag  alacsony exportarány a magas növekedéssel együtt mérsékli a kockázatokat. Ciprust mérsékelt kockázat jellemzi: az exportarány 60% felett van. Az osztrákok kitettségét az alacsony exporthányad csökkenti. Hasonló a helyzet Olaszországban is, ahol az erős belső kereslet ad némi stabilitást: az export mindössze a GDP 31,5%-ig terjed. A kedvezőtlen GDP-kilátások és az intenzív idegenforgalom mellett legalább ez mérsékli a kockázatot – de csak mérsékli, nem szünteti meg. Hasonló a helyzet a spanyoloknál, portugáloknál és a franciáknál is.

Érdemes azonban megemlíteni még Belgiumot és Hollandiát is, hiszen náluk magas az export részaránya, utóbbinál pedig a turizmus is relatíve erős (2,8%). A GDP-kilátások pedig kifejezetten rosszak: Belgium 1,2, Hollandia 1,3%-kal nőtt volna, ha nincs járvány.

Rövid összesítésünk szerint tehát a legnagyobb gazdasági kockázat Olaszország esetén azonosítható a példátlanul kedvezőtlen GDP-növekedési előrejelzés és a turizmus magas súlya miatt (ezt az export alacsony részaránya csak részben ellensúlyozza). Ezt tetézi a költségvetés ingatag helyzete és a magas államadósság miatti szűk mozgástér. Az olaszok mellett a franciákspanyolok, osztrákok és portugálok a gyenge növekedési kilátások és a turizmus nagy súlya, a németek a gyenge GDP-kilátások miatt kerültek fel a listára. A külkereskedelmi adatokkal kiegészítve a recessziós félelmek megalapozottak HollandiábanBelgiumban, és a külkereskedelem extrém túlsúlya miatt Csehországban és Szlovákiában is. A briteket is fel kell venni a listára, hiszen az alacsony növekedés és jelentős turizmus mellett bár az export nem kockázati tényező, esetükben számolni kell a Brexit hatásaival is, és a ciprusiak sem dőlhetnek hátra az erős idegenforgalom és a viszonylag magas arányú külkereskedelem miatt.

A görög államadósság például 181,2% GDP-arányosan – ilyen eladósodottság mellett aligha fér bele a túlköltekezés, ha a fenntartható adóssághelyzetnek legalább a látszatát fenn akarja tartani.  Tehát a turizmus nagy súlya és a rekordösszegű államadósság indokolttá teszi, hogy felvegyük Görögországot a veszélyeztetett országok listájára .

Az alacsony növekedés, nagyarányú turizmus mellett Olaszországot még a 134%-os GDP-arányos államadósság is nyomja – így talán az ő helyzetük tűnik a legkilátástalanabbnak. Ausztriát, valamint Portugáliát is a sérülékenyebb gazdaságok közé soroltuk, és az államadóssági rátát látva ez továbbra is indokolt – akárcsak Belgium, Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság esetén. Ezek az országok tehát amellett, hogy elsőként fogják elszenvedni az esetleges recessziót, monetárisan nem tudnak majd beavatkozni (a briteken kívül), a költekezésnek pedig nagyon magas ára lesz.

MARADANDÓAN MEGÉREZNÉK AZONBAN A FRANCIÁK, A PORTUGÁLOK, A SPANYOLOK, A BELGÁK, ÉS A BRITEK (NÁLUK A BREXIT EGY PLUSZ KOCKÁZAT), AZ OLASZOKAT PEDIG AKÁR ÁLLAMCSŐD KÖZELI HELYZETBE IS LÖKHETNÉ A JÁRVÁNY.

Fontos kiemelni, hogy a fenti összevetésben elsősorban arra koncentráltunk, hogy az országok sérülékenységét mutassuk be.Hogy a sérülékenység mennyire jelent valós terhet, azt a koronavírus-járvány, illetve az ez ellen hozott intézkedések súlyossága és időtartama fogja meghatározni.

Forrás: Portfolio[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.