[:en]According to the current position, companies can only apply for state wage subsidies until next Monday, while resources are still plentiful, and interest groups are also arguing for an extension of the program. 

Undoubtedly, most hopes were expected from wage subsidies announced in  early April as part of the economic protection action plan to stay afloat right in the middle of the coronavirus epidemic. The essence of the program is that the state takes over part of the lost income of employees for the duration of part-time employment. The employer also had to undertake to maintain its staff for at least one month after the payment of the allowance. In addition, another support program has been launched to retain workers in the research, development and innovation sectors. The first version of the wage supplement was subject to numerous professional criticisms , but the draft was refined by the government a few weeks later, taking into account the position of the professional organization.

Entrepreneurial advocacy trusts to continue 

According to the latest  summary at the beginning of the week, more than 226,000 workers were assisted with job protection wage subsidies. Applications for the program can only be submitted by 31 August. That’s why we approached employer advocates for how they evaluate the government’s program.

István Wimmer, Secretary General of the National Association of Employers and Industrialists (MGYOSZ), said that negotiations with the government had been ongoing in recent months , which is partly due to the fact that the originally planned Hungarian “Kurzarbeit” was eventually significantly modified for companies. rather sharpened in a usable form.

As a reminder, after consultations with professional organizations, the regulation included, among other things, the fact that the allowance could be used after 2 hours of employment per day, at which time the staffing obligation was relaxed, but it was also extended to working time and temporary employment agencies. the scope of the aid.

The Secretary-General called the program fundamentally useful and positive, as if the situation stabilizes, companies will not have to look for new employees, but will be able to continue working with known, already trained, loyal employees.

Already in April, MGYOSZ proposed to the government that the average wage of intellectual employees in the private sector (in the first quarter of 2020 it was HUF 490 thousand) should be the upper limit of the available support instead of twice the minimum wage (HUF 322 thousand), but this has not been possible since. The organization is also pushing for an extension of the wage subsidy program. In the membership of MGYOSZ, he found that there would be a need on the part of the companies for both the extension of the program and the increase of resources. According to the Secretary General, it is also conceivable that, among other conditions, even more companies would benefit from the wage subsidy.

István Wimmer also emphasized that they wanted to extend the credit moratorium, which expires on 31 December , as neither the epidemic nor its economic effects have disappeared. At the same time, according to the professional organization, this should not be extended in a normative way, but on the basis of a set of conditions to be established, and creditworthy, capital-intensive, but still in a difficult situation should be helped. As he said, there are discussions about exactly how long the subsidies should be extended, but by no means do I want the blinds to be pulled off early.

The strategy worked

“One camp, including VOSZ, said very serious, radical funds need to be put into the economy right at the beginning of the epidemic to mitigate the negative effects of the economic downturn. Another camp said, by watching the market, the economy should be intervened gradually, meaning it is not possible to fire all the ammunition at the beginning because it is not possible to know how deep and long the crisis will be. The latter became the government’s chosen strategy. Although we were on the other path, the strategy worked. The government adhered to constantly examining the market, there were weekly consultations where extra intervention was needed, they did, ”said László Perlusz, Secretary General of the National Association of Entrepreneurs and Employers (VOSZ).

As with the first version of the Hungarian “Kurzarbeit”, which will be published in April , fine-tuning was needed, as although the initiative was good, it did not prove suitable for the masses due to the fixed and rigid rules. The Secretary General of VOSZ remarked that this was confirmed by the market within a few weeks, as the companies hardly applied for it. The ministries , accepting the proposals of the interest groups, eased the conditions within a few weeks , made the conditions “entrepreneur-friendly”, as a result of which micro and small enterprises started to use the support en masse, with a decisive advantage. Surprisingly, initially larger companies made less use of the opportunity.

As the Secretary General of VOSZ put it, the program has reached the masses.

“Wage support programs have created a toolkit that works. If it has reached hundreds of thousands of workers, it can be said to be operational , so it should be possible in the coming months to allow businesses to prepare for a slower recovery of the market , ”Perlusz said.

At the same time, VOSZ estimates that even half of the available budget was not used by enterprises. This is also confirmed by what László György, State Secretary of the Ministry of Innovation and Technology, said this week:

“There is a source, but there is no longer a demand for the program from businesses.”

According to László Perlusz, if there are still resources, it would be obvious to extend the program . The Secretary-General explained the reason for this by saying that it would become increasingly apparent that there would be no V-shaped rebound.

“If an entrepreneur sees that he has kept his employees for three months, but the economy has still not rebounded, is only slowly rebuilding, he is again forced to decide whether or not to lay off his employee. This could be helped by extending programs or launching newer ones. We say that there would be a demand for it and there would be coverage, to extend the program for another three months to avoid another wave of redundancies. Let us not forget that a lot of companies have not yet submitted their balance sheets, we do not know the condition of these companies. Nor should it be overlooked, forced cancellation procedures have also been suspended until October, nor can it be known how many businesses will throw in the towel. In addition, the world market is very uncertain, and the situation with the coronavirus vaccine is also uncertain. There are so many uncertainties in the system that we want to keep the support system for a few more months. ” The Secretary-General added.

We contacted the Ministry of Innovation and Technology with several questions. Among other things, we wondered exactly how many companies had submitted and received wage subsidies and R&D support since April, for how many billions of forints. We also wanted to know the distribution of companies in terms of size and sector, and whether the government plans to launch other job retention programs in the future, or possibly to continue the wage subsidy system. We did not receive a response until our article was published.

Question, what comes next?
According to GKI Zrt., Comparing the data of the employment survey in July and June, the number of employees could have increased by approximately 1.5 percent, by 60-70 thousand people. Employment is likely to have risen further in August. However, the question is how the labor market processes will develop after the end of the wage subsidy provided by the government for three months, typically until August, to about 200 thousand people.

[:hu]Jelen állás szerint már csak jövő hétfőig jelentkezhetnek a vállalatok az állami bértámogatásra, miközben forrás még bőven van, és az érdekképviseletek is a program hosszabbítása mellett érvelnek. 

Kétség nélkül állítható, a gazdaságvédelmi akcióterv részeként még április elején bejelentett bértámogatástól várták a legtöbb reményt a cégek a talpon maradáshoz a koronavírus-járvány kellős közepén. A program lényege, hogy az állam a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét. A munkáltatónak vállalnia kellett azt is, hogy támogatás folyósítását követően legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát. Emellett elindítottak egy másik támogatási programot is a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor munkavállalóinak megtartásáért. A bérkiegészítés első változatát számtalan szakmai kritika érte, ám a tervezeten néhány héttel később a szakmai szervezet álláspontjának figyelembe vételével finomított a kormány.

A vállalkozói érdekképviseletek a folytatásban bíznak 

A legutolsó, hét eleji összesítés szerint a munkahelyvédelmi bértámogatással több mint 226 ezer munkavállalónak nyújtottak segítséget. A programra már csak augusztus 31-ig nyújthatják be a kérelmeket a vállalkozások. Éppen ezért megkerestük a munkáltatói érdekképviseleteket, miként értékelik a kormány programját.

Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára elmondta, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosak voltak az egyeztetések a kormánnyal, így egyebek mellett ennek is köszönhető az, hogy az eredetileg tervezett magyar „Kurzarbeit” végül jelentősen módosított, a cégek számára sokkal inkább igénybe vehető formában élesedett.

Emlékeztetőül, a szakmai szervezetekkel történt egyeztetések után emelték be a rendeletbe egyebek mellett azt, hogy a támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lett, ekkor lazítottak a létszámtartási kötelezettségen, de a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra és a munkaerő-kölcsönző cégekre is ekkor terjesztették ki a támogatás hatályát.

A főtitkár alapvetően hasznosnak és pozitívnak nevezte a programot, hiszen ha stabilizálódik a helyzet, akkor a cégeknek nem új munkavállalókat kell keresnie, hanem az ismert, már betanított, lojális dolgozókkal folytatódhat a munka.

Az MGYOSZ már áprilisban azt javasolta a kormánynak, hogy a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak átlagbére (ez 2020. I. negyedévében 490 ezer forint volt) legyen az igénybe vehető támogatás felső plafonja a minimálbér kétszerese (322 ezer forint) helyett, ezt azonban azóta sem sikerült elérni – a szervezet emellett szorgalmazza a bértámogatási program meghosszabbítását is. Az MGYOSZ tagságában azt tapasztalta, hogy a cégek részéről is lenne igény mind a program meghosszabbítására, mind a forrásemelésre. A főtitkár szerint elképzelhető az is, hogy más kondíciók mellett még több cég is igénybe venné a bértámogatást.

Wimmer István emellett kiemelte, hogy a december 31-én lejáró hitelmoratórium meghosszabbítását is szeretnék elérni, hiszen sem a járvány, sem annak gazdasági hatásai nem tűntek el. A szakmai szervezet szerint ugyanakkor ezt nem normatív módon, hanem egy kialakítandó feltételrendszer alapján kellene meghosszabbítani, és a hitelképes, tőkeerős, de mégis nehéz helyzetbe került vállalkozásokat kéne megsegíteni. Mint mondta, arról folynak az egyeztetések, hogy pontosan milyen időtartamra kéne meghosszabbítani a támogatásokat, azt azonban semmiképpen sem szeretnék, hogyha idejekorán lehúznák a rolót a támogatások terén.

Működött a stratégia

„Az egyik tábor, köztük a VOSZ is azt mondta, hogy nagyon komoly, radikális pénzeszközöket kell a gazdaságba tenni mindjárt a járvány elején, amivel a gazdasági visszaesés negatív hatásait lehet tompítani. Másik tábor szerint a piacot figyelve fokozatosan kell beavatkozni a gazdaságba, vagyis nem lehet az összes muníciót az elején ellőni, mert nem lehet tudni, milyen mélységű és hosszú lesz a válság. Utóbbi lett a kormányzat választott stratégiája. Bár mi a másik út mellett voltunk, a stratégia működött. A kormányzat tartotta magát ahhoz, hogy folyamatosan vizsgálták a piacot, heti szinten voltak egyeztetések, ahol plusz beavatkozásra volt szükség, megtették” – mondta a Piac és Profitnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

Mint ahogyan a magyar “Kurzarbeit” első, áprilisban megjelenő változatán is finomhangolásra volt szükség, hiszen bár a kezdeményezés jó, a kötött és merev szabályok miatt nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy tömegek tudják igénybe venni. A VOSZ főtitkára megjegyezte, ezt vissza is igazolta a piac néhány héten belül, hiszen alig jelentkeztek rá a vállalkozások. A minisztériumok megfogadva az érdekképviseletek javaslatait, néhány héten belül könnyítették, „vállalkozó közelivé” tették a feltételeket, minek hatására tömegesen, döntő fölényben a mikro- és kisvállalkozások kezdték igénybe venni a támogatást. Meglepetésre, kezdetben a nagyobb cégek kevésbé éltek a lehetőséggel.

Ahogy a VOSZ főtitkára fogalmazott, a program tömegeket ért el.

„A bértámogatási programokkal kialakult egy eszközrendszer, amely működik. Ha munkavállalók százezreit érte el, arra azt lehet mondani, hogy működőképes, ezért a további hónapokban is lehetővé kellene tenni, hogy a vállalkozások felkészülhessenek a piac lassúbb visszaépülésére” – mondta Perlusz.

Ugyanakkor a VOSZ becslése szerint a rendelkezésre álló keretnek még a felét sem használták ki a vállalkozások. Ezt megerősíti az is, amit György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára nyilatkozott a héten:

„Forrás van, de igény már nincs a programra a vállalkozások részéről.”

Perlusz László szerint, ha van még forrás, kézenfekvő lenne a program meghosszabbítása. Ennek okát a főtitkár azzal magyarázta, hogy egyre inkább látszódik, nem lesz V-alakú visszapattanás.

„Ha egy vállalkozó azt látja, hogy három hónapig megtartotta a munkavállalóit, de a gazdaság még mindig nem pattant vissza, csak lassan épül újra fel, akkor ismét döntéskényszer előtt áll, hogy elbocsátja a munkavállalóját vagy sem. Ebben tudna segíteni, ha meghosszabbítanák a programokat vagy újabbakat indítanának. Mi azt mondjuk, hogy lenne rá igény és lenne rá fedezet is, még további három hónapra meghosszabbítani a programot, amellyel elkerülhető lenne egy újabb, sokkszerű elbocsátási hullám. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok vállalkozás még nem adta le a mérlegbeszámolóját, nem tudjuk, milyen állapotban vannak ezek a vállalkozások. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, a kényszertörlési eljárásokat is felfüggesztették októberig, ugyancsak nem lehet tudni mennyi vállalkozás fogja bedobni a törölközőt. Ezen túlmenően nagyon bizonytalan a világpiac is, bizonytalan a koronavírus-vakcina helyzete is. Annyi bizonytalansági faktor van a rendszerben, hogy szeretnénk, tartsuk meg a támogatási rendszert még néhány hónapig” – tette hozzá a főtitkár.

Több kérdéssel megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Többek között arra voltunk kíváncsiak, pontosan hány cég nyújtott be és kapott bértámogatást, valamint k+f+i támogatást április óta, hány milliárd forintra. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a cégek nagyságát és ágazatokat tekintve milyen megoszlásban igényelték a támogatást, valamint tervezi-e a kormány a továbbiakban más munkahelymegőrző programok indítását, esetleg a bértámogatási rendszer folytatását. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Kérdés, mi jön utána?
A GKI Zrt. szerint a foglalkoztatottság júliusi és júniusi felmérés adatait összevetve a foglalkoztatottak száma hozzávetőleg 1,5 százalékkal, 60-70 ezer fővel növekedhetett. Augusztusban valószínűleg tovább emelkedett a foglalkoztatottság. Kérdés azonban, hogy a kormány által három hónapra, jellemzően augusztusig mintegy 200 ezer fő számára nyújtott bértámogatás kifutását követően hogyan alakulnak a munkaerő-piaci folyamatok.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.