[:en]In a recent analysis by the State Audit Office, it called for the introduction of new tax (s) targeting online merchants. According to the Niveus Consulting Group, this may not be the right direction. Rather, tax and administrative cuts in line with previous economic policies could be a real help, provided there is room for maneuver in the budget.

Netflix and Hungarian taxation

The spread of the Internet has posed new challenges to the tax system. The headquarters of the companies are selected according to where they can operate at the most favorable costs. For this reason, the lagging countries are increasingly calling for these companies to be taxed not only by place of operation but also by place of consumption.

One way of doing this is VAT, which is primarily considered a consumption tax, so the aim is to pay it as much as possible in the country of consumption. However, companies that provide services that can be provided online or generally remotely are established in countries with much lower VAT, such as Luxembourg or Ireland. In order to avoid a competitive advantage, such services are now subject to VAT in the country of use. So when we subscribe to Netflix, for example, he has to pay Hungarian VAT, which the Hungarian budget receives.

What foreign companies do not pay, Hungarians do

Ádám Fischer, legal partner of Niveus Consulting Group, emphasized that they do not pay corporate and business taxes.

“Corporate tax is the lowest in the EU as a whole, with less weight. When foreign online merchants do not tax in Hungary, they are even at a competitive disadvantage vis-à-vis a Hungarian company. In principle, a Hungarian trader should be able to supply the same goods on better terms as a foreign trader, as the VAT is the same and the corporate tax is lower, ”the expert added.

The picture is nuanced by two things.

It is a question of how much the foreign trader actually pays the corporation tax there. On the other hand, Hungarian companies also have to pay business tax, which in the case of a trading company can be an exceptionally high burden, even with the same weight as corporate tax. Indeed, traders can deduct only part of their expenditure from the business tax base: they cannot deduct labor costs and the direct cost of goods sold, ie the CABB, only to a limited extent.

It follows that the business tax is in fact a significant burden, causing a serious competitive disadvantage for Hungarian companies.

The new tax may not be the solution

The real problem of the Hungarian tax system and thus of Hungarian enterprises is the extremely complicated tax system. Compared to a foreign trader, Hungarian companies have a multiple burden of filling in tax returns and various seemingly unnecessary forms. This represents a measurable labor cost, which is a much greater competitive disadvantage than a different tax rate.

“Burdening this complex tax system with new taxes would not only improve the competitiveness of Hungarian companies, but would also make their lives more difficult with additional administrative burdens. I do not think that the introduction of more and more taxes is the real solution, especially now that the special retail tax is being finalized in such a way that it also affects foreign traders, mitigating the differences arising from taxation, ”says Ádám Fischer.

While the introduction of a new tax in itself would not be unprecedented, it is also a concern because, despite attempts so far in several countries to charge local service providers a tax at the point of consumption, no tax of this type has so far proved sustainable. However, due to EU concerns and strong US political resistance, these special taxes have so far failed.

According to the Niveus Consulting Group, the situation of Hungarian companies would therefore be helped more by reducing the number of existing taxes and especially their administration, thus real increasing competitiveness. This could also support Hungarian companies to sell competitively abroad, reversing the current trend. Overall, this could bring more revenue to the state.[:hu]Az Állami Számvevőszék nemrégiben kiadott elemzésében új, az online kereskedőket célzó adó(k) bevezetését szorgalmazta. A Niveus Consulting Group szerint nem biztos, hogy ez a helyes irány. Sokkal inkább az eddigi gazdaságpolitikába illeszkedő adó- és adminisztráció-csökkentés lehetne valódi segítség, feltéve, hogy erre van mozgástér a költségvetésben.

A Netflix és a magyar adózás

Az internet elterjedése új kihívások elé állította az adózási rendszert. A cégek központját  aszerint választják ki, hogy hol lehet a legkedvezőbb költségek mellett működni. Emiatt a kimaradó országok egyre többször vetik fel, hogy ne csak a működés, hanem a fogyasztás helye szerinti adóztassák ezeket a cégeket.

Ennek egyik módja az áfa, amelyet elsősorban fogyasztási adónak tekintenek, ezért cél, hogy minél inkább a fogyasztás országában kelljen megfizetni. Az interneten, vagy általában távolról nyújtható szolgáltatásokkal foglalkozó cégek azonban olyan országban telepedtek le, ahol jóval alacsonyabb az áfa, például Luxemburgban vagy Írországban. Hogy ezzel ne érhessenek el versenyelőnyt, ma már az ilyen szolgáltatások után az igénybevétel országában kell áfát fizetni. Amikor tehát előfizetünk például a Netflixre, neki magyar áfát kell fizetnie, amit meg is kap a magyar költségvetés.

Amit nem fizetnek a külföldi cégek, a magyarok viszont igen

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere kiemelte, hogy nem fizetnek viszont társasági és iparűzési adót.

„A társasági adó az egész EU-ban nálunk a legalacsonyabb, ennek megfelelően egyre kisebb súllyal bír. Amikor a külföldi online kereskedők nem Magyarországon adóznak, még versenyhátrányba is kerülnek egy magyar céggel szemben. Elvileg egy magyar kereskedőnek jobb feltételek mellett kellene tudni adnia ugyanazt az árut, mint a külföldi kereskedőnek, hiszen az áfa ugyanaz, a társasági adó pedig alacsonyabb” – tette hozzá a szakértő.

A képet két dolog árnyalja.

Kérdés, hogy a külföldi kereskedő az ottani társasági adót valójában mennyiben fizeti meg. Másrészt a magyar cégeknek iparűzési adót is kell fizetniük, ami egy kereskedő cég esetében kiugróan magas, akár a társasági adóval azonos súlyú terhet jelenthet. Az iparűzési adó alapjából ugyanis a kereskedők csak a kiadásaik egy részét vonhatják le: nem vonhatják le a munkaerőköltséget, és az eladott áruk közvetlen költségét, azaz az ELÁBÉ-t is csak korlátozott mértékben.

Ebből következik, hogy az iparűzési adó valójában jelentős terhet jelent, súlyos versenyhátrányt okozva a magyar cégeknek.

Nem biztos, hogy az új adó a megoldás

A magyar adórendszer és így a magyar vállalkozások igazi problémája a rendkívül bonyolult adórendszer. A magyar cégeknek egy külföldi kereskedőhöz képest sokszoros terhet jelent az adóbevallások, a különböző feleslegesnek tűnő nyomtatványok kitöltése. Ez mérhető munkaerőköltséget jelent, ami sokkal nagyobb versenyhátrány, mint az eltérő adómérték.

„Ezt a bonyolult adórendszert újabb adókkal terhelni nemhogy javítana a magyar cégek versenyképességén, hanem további adminisztrációs terhekkel nehezítené az életüket. Nem gondolom, hogy újabb és újabb adók bevezetése jelenti a valós megoldást, különösen most, hogy a kiskereskedelmi különadót úgy véglegesítik, hogy az a külföldi kereskedőket is érinti, tompítva az adózásból adódó eltéréseket” – véli Fischer Ádám.

Bár önmagában egy újabb adó bevezetése nem lenne példa nélküli, az a fentieken túl amiatt is aggályos, mert eddig hiába próbálkoztak több országban is a fogyasztás helyén fizetendő adóval terhelni az online szolgáltatókat, eddig egyetlen ilyen típusú adó sem bizonyult tartósnak. Azonban hol az EU aggályai, hol az USA erőteljes politikai ellenállása miatt ezek a különadók eddig elbuktak.

A Niveus Consulting Group szerint a magyar cégek helyzetét ezért inkább a meglévő adók számának és főleg adminisztrációjának csökkentése, ezzel a versenyképesség valós növelése segítené. Ezzel támogatni lehetne azt is, hogy a magyar cégek versenyképesen értékesíthessenek külföldre, megfordítva a mostani trendet. Ez összességében nagyobb bevételt hozhatna az államnak.[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.