[:en]On Friday, the Hungarian National Bank (MNB) published results of a large-scale corporate survey on the first-round economic effects of the coronavirus epidemic. The overall picture is not very encouraging to say the least.

The MNB conducted an extensive survey of 5,000 companies, mainly small and medium-sized enterprises (SMEs). The questionnaire focused on changes in demand and pricing, the slowdown in economic activity, and employment, liquidity and investment plans.

Companies do not expect price increases

Based on the results of the survey, companies expect a significant drop in demand as a result of the coronavirus epidemic, which they typically do not plan to offset by price increases. At the time of the survey, nearly half of the respondents experienced a decline in sales of more than 30 percent and expect a further significant decline in the next 1-3 months. Forty-four percent of respondents said it will take at least half a year for revenues to return to pre-crisis levels. Respondents dealing with services that require a personal presence (such as hospitality, entertainment) expect an exceptionally high proportion (80-100 percent) that their activities will have to be suspended for more than a month due to the epidemic. In other areas (e.g. agriculture, manufacturing) this rate is much lower (40-50 percent).

Breaking production chains causes serious difficulties

63 percent of the respondents experienced interruptions in their production and service processes due to supplier problems. Regarding the disruptions attributable to suppliers, the respondents most often highlighted the difficulties related to transport from the countries most affected by the epidemic (Italy, Spain, Germany, China) and domestic transport. It is a problem that the stocks of Hungarian companies are limited, 41% of the respondents could not replace the loss of the supplier providing the materials and services necessary for production for 1 month. Due to the above, large-scale supplier disruptions and difficult substitutability in production chains pose a significant challenge.

They don’t want layoffs, but companies are forced to

Fifty-five percent of respondents are thinking about retaining employment, but pre-crisis numbers are only considered sustainable for up to 2 months. To alleviate the problem, respondents are planning changes in work organization: 46 percent are considering telecommuting and 44 percent are considering part-time employment, but plans also include a high rate of downsizing (37 percent) and sending workers on unpaid leave (35 percent). Teleworking should not be a solution for 73% of respondents due to the nature of the activity. Three sectors – hospitality, transport, warehousing and manufacturing – have the lowest proportions of those planning to maintain pre-crisis numbers.

Liquidity problems and deferred investments

Respondent companies have modest reserves, half of which are able to maintain their solvency for up to 1 month if they have no turnover. For many, there are also liquidity problems, and the payment of public charges and wages is also a problem. Forty percent of companies plan to borrow in the next quarter to finance wages.

However, one third of the respondents are forced to postpone the planned investments from the loan. Eleven percent of those surveyed would take out an investment loan in a previously planned amount, but 8 percent would take a significantly smaller amount. When borrowing, companies consider favorable interest rates, prompt administration and suspension of repayments to be paramount in the current situation.

The suggestions made by the companies surveyed are largely in line with the measures that were subsequently announced. The results of the survey also confirmed that maintaining liquidity is one of the most important tasks in the current situation, while the role of targeted subsidies has also increased. The MNB’s statement also emphasized that they had taken a number of measures to offset the negative economic effects of the coronavirus epidemic , providing tangible support to the Hungarian economy as a whole.[:hu]Pénteken publikálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagy elemszámú vállalati felmérésének eredményeit, amelyet a koronavírus-járvány elsőkörös gazdasági hatásairól végzett. Az összkép finoman szólva sem túl biztató.

Széleskörű felmérést végzett az MNB, amelyben 5000 társaság vett részt, döntően kis- és középvállalkozás (kkv). A kérdőív fókuszában a kereslet és árazás változásai, a gazdasági aktivitás lassulása, valamint a foglalkoztatás, a likviditási helyzet és a beruházási tervek álltak.

Nem számolnak áremeléssel a vállalatok

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős esésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátással, szórakoztatással) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy a tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.

A termelési láncok megtörése komoly nehézségeket okoz

A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Kínából) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. Problémát jelent, hogy a magyarországi cégek készletei korlátozottak, a termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni. A fentiek miatt a nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak.

Nem szeretnének elbocsátásokat, de rákényszerülnek a vállalatok

A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkát, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatást fontolgat, de a tervek között magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is. A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. Három szektor – a vendéglátás, a szállítás, raktározás és a feldolgozóipar – esetén a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.

Likviditási problémák és elhalasztott beruházások

A válaszadó vállalkozások szerény tartalékokkal rendelkeznek, a felük legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. Sokak számára likviditási problémák is felmerülnek, a közterhek és a bérek fizetése is problémát okoz. A vállalatok 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására.

A hitelből tervezett beruházásokat viszont a válaszadók harmada elhalasztani kényszerül. A felmérésben résztvevők 11 százaléka a korábban tervezett összegben venne fel beruházási hitelt, 8 százalék azonban lényegesen kisebb összegben. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.

A felmérésbe bevont vállalatok oldaláról megfogalmazott javaslatok jelentős részben összhangban vannak azokkal az intézkedésekkel, amelyek később bejelentésre kerültek. A felmérés eredményei is megerősítették, hogy a jelenlegi helyzetben az egyik legfontosabb feladat a likviditás fenntartása, miközben a célzott támogatások szerepe is felértékelődött. Az MNB közleménye azt is hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások ellentételezésére ők is számos intézkedést foganatosítottak, kézzel fogható támogatást nyújtva a magyar gazdaság egészének.[:]

Találatok: 35

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.