Bizonyára sokan elgondolkoztunk már azon, hogy milyen lehet a saját főnökünknek lenni, nem mindig másnak dolgozni, hanem saját lábunkon állni, és az, amihez értünk, a magunk hasznára fordítani. Ha ez nemcsak ábránd marad, hanem elhatározás lesz belőle, ideje megtenni az első lépéseket és végiggondolni néhány dolgot.

• Mi az , amiben jók vagyunk, tudunk és akarunk is fejlődni benne?
• Piackutatás. Tegyük fel, hogy virágboltot szeretnénk nyitni. Feltérképezzük, hogy van-e hasonló a környéken, ha van, hogy megy neki, van-e igény rá.
• Árképzés. Nem mindegy, hol van a boltunk, egy elegáns , jómódú emberek lakta lakónegyedben, vagy egy külvárosi lakótelepen, esetleg egy kisebb településen. Az ott lakók pénztárcájához kell kialakítani az árakat.
• Milyen vállalkozási formát válasszunk? Alapítsunk céget vagy legyünk egyéni vállalkozók? Mérjük fel, melyekhez milyen adóvonzat illetve kötelezettség tartozik. Ennél a pontnál nem árt megkeresni egy könyvelőt vagy adótanácsadót.
• Készítsünk üzleti tervet.

 

Mit kell feltétlenül tudnunk, amikor az ügyvédhez megyünk?

• Vállalkozásunk nevét
• Székhely illetve telephely címét, annak helyrajzi számát.
• Tevékenységi kört.
• Leendő vagyoni betét összegét.

Ezeknek ismeretében jegyeztethetjük be cégünket, ami gyakorlatilag egy nap alatt megvan, ám nem árt, ha tisztában vagyunk az anyagi vonzatával, nem szerencsés, ha nem számolunk alapvető költségekkel. Minél egyszerűbb vállalkozási formát választunk, annál kisebb költséggel számolhatunk, ám vannak kikerülhetetlen és kötelező kifizetések, ilyen az ügyvédi ellenjegyzés és a közjegyzői hitelesítés. Az ügyvédi díjak igen nagy skálán mozognak, lehet ez ötvenezer forint, vagy akár a többszöröse is. Ami még költséget jelent, az a földhivatalnál kikért tulajdoni lap a székhely kapcsán, illetve a cégbejegyzéshez illetéket is kell fizetni.

A következő cikkben az üzleti tervről, annak fontosságáról lesz szó.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.