Bár a Pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint az új törvény továbbra is alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, egyszerű adózási formát kínál a legkisebb vállalkozásoknak, számtalan – jelenleg még katás – vállalkozó lehetséges kiskapukat keres.

Több adótanácsadó arról számol be, hogy folyamatosan keresik őket a katás vállalkozók, milyen lehetséges megoldások vannak arra vonatkozóan, hogy alacsonyan maradjanak az adóterheik. A lapunk által megkeresett nemzetközi adószakértő is hasonló esetekről számolt be:

Nagyon megnövekedett a külföldi cégalapítási érdeklődés a katások körében, azonban számos nemzetközi adózási korlátra is figyelemmel kell lenni, ha szabályosan akarnak eljárni

– hívta fel erre a figyelmet Magyar Csaba okleveles nemzetközi adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. Szerinte fontos figyelembe venni, hogy hiába van egy cég külföldön bejegyezve, ha az ügyvezetése Magyarországon található, hiszen akkor emiatt az adóját is Magyarországon kell megfizetnie. Tehát ha a külföldi vállalkozás tevékenységét vagy annak jelentős részét Magyarországon végzi, akkor itt lesz az üzletvezetésének a helye. A külföldi társaság pedig magyar adózónak minősül.

MAGYAR CSABA SZERINT ILYENKOR LÉNYEGÉBEN TELJESEN FELESLEGESSÉ VÁLIK A KÜLFÖLDI CÉG.

Ugyancsak fontos kérdés, hogy valós gazdasági jelenléttel rendelkezik-e egy külföldi társaság a bejegyzése szerinti országban. A hatóságok könnyen minősíthetik a külföldi vállalkozást „postafiókcégnek”, amennyiben nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

Sok a tévhit

Mindezek mellett fontos, hogy sokan abban a tévhitben élnek, hogy a külföldi cégtől kapott osztalék után nem kell itthon adózni. De amennyiben megállapítható, hogy Magyarországon van az adóügyi illetőség, akkor korlátlan adófizetési kötelezettség áll fenn: tehát a fő szabály szerint a külföldi osztalék után itthon is kell adózni Magyar Csaba szerint. Teljesen mindegy, hogy magyar adózóként Ciprusról, Észtországból vagy a Brit Virgin-szigetekről kap valaki osztalékot, itthon is kell adót fizetnie utána.

Sokan keresik az európai céges lehetőségeket, de utána meglepődnek, hogy Európán belül a magyar társasági adó a legalacsonyabb. Nem igazán lehet az európai országok között olyan helyszínt és adózást találni, ami versenyezni tud a katával

– emelte ki Magyar Csaba, aki arról számolt be, hogy Európán belül sokan kérdeznek rá külön Észtországra, ugyanis az a tévhit, hogy ott nem kell adózni a nyereség után. De ez az állítás csak akkor igaz, ha a tulajdonos nem veszi ki osztalékként az eredményt a cégből.

Ráadásul a magyar kiva adózási forma sokkal kedvezőbb: Észtországban 20 százalék társasági adót kell fizetni, ugyanezt tudja a magyar kiva, csak még kedvezőbben, hiszen a kiva esetében mindössze 10 százalék a társasági adó, ha a tulajdonos osztalékot vesz fel. Ciprust is sokan keresik, azonban a szigetországban 12,5 százalék a társasági adó mértéke, de minden céget könyvvizsgáltatni kell.

 

Adót így is meg úgy is fizetni kell

„Fontos tudni, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, különös tekintettel a költségekre, hiszen elképzelhető, hogy Európán kívül találunk a magyarnál kedvezőbb adózású helyszíneket, viszont a működéssel kapcsolatos kiadások (pl.: könyvelés, székhely- vagy irodabérlet) jóval magasabbak szoktak lenni ezekben az országokban a magyar viszonyokhoz képest” – nyilatkozta az Indexnek Magyar Csaba.

Az adószakértő számításai szerint a magyar adózóknak akkor éri meg alacsonyabb adókulcsú helyszíneken céget alapítani,

HA A VÁLLALKOZÁS ÉVES PROFITJA MEGHALADJA AZ 50 MILLIÓ FORINTOT.

Tehát ezen összeg alatt többe kerül a leves, mint a hús.

Forrás: Index

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük