18 millió forintra emelkedik a bevételi értékhatár

Az eddigi 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedik a kata bevételi értékhatára. Így azok a vállalkozások, akik megmaradhatnak a kata hatálya alatt, többet kereshetnek.

“Akiknek fontos az adómentesség és továbbra is katázhatnak, azoknak fontos viszont figyelni arra, hogy az alanyi adómentesség határa továbbra is 12 millió forint marad. Az 18 millió forintos bevételi határt csak az áfakörbe tartozó katások tudják elérni” – mondta Fülöp Olga, a Számpatikus.

 

Kata adónemet választó adózó kizárólag magánszemélynek számlázhat

A legnagyobb negatív visszhangot kiváltó változás, hogy a katás kisadózók csak magánszemélyeknek számlázhatnak. 

A tárca szerint “az új kata szabályai egyértelmű viszonyokat teremtenek a színlelt munkaviszony kizárása érdekében is: az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják.” Kivételt képeznek ez alól a taxis személyszállítást végzők, mert a szolgáltatás jellegéből adódóan a kizárólag lakossági értékesítés a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne.

A Pénzügyminisztérium közleménye alapján “az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították.”

Az új jogszabályok hatályba lépése kedvezőbb feltételeket biztosít a kizárólag magánszemélyeknek értékesítő vállalkozóknak, de mellette több százezer katás vállalkozó forrong a közösségi csoportokban, mert hiába nem közelítik meg közel sem a korábbi 12 milliós bevételi határt, mégis többet kell adózniuk csak azért, mert cégek az ügyfeleik. Ennek magyarázatára a törvényjavaslat nem tért ki.

Ráadásul egyetlen cégnek kiállított számla alapján azonnal elveszik a kedvező adózási lehetőség. Ha pedig a kisadózó az új kata törvény hatályba lépését követően mégis cég felé számláz szigorú következményekkel számolhat, mert azonnal kizárják a kisadózók köréből és: “az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.”

Az új kata törvény kizárólag főállású vállalkozókra szűkíti a katás vállalkozások körét és az adó mértéke is egységesen 50 000 forint lesz minden kisadózó vállalkozó számára. Megszüntetve ezzel a másodállású katázást (pl. nyugdíjasok, nevelőszülők, rokkantak, nappali tagozatosok, heti 36 órát elérő munkaviszony mellettiek) és a magasabb 75 000 forintos tételes adó választási lehetőséget is. A tételes adót továbbra is minden megkezdett naptári hónap esetén be kell fizetni, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig.

Ezzel egyidejűleg megszűnik a bt-k katázási lehetősége is, mert kata adónemet kizárólag egyéni vállalkozók választhatnak szeptember 1-től.

 

Mások is megérzik a változásokat

Több százezer kisvállalkozó szorul ki a törvénymódosítással a kata adónem hatálya alól, és sok olyan vállalkozó is jelentős bevételektől eshet el, akik eddig lakossági és céges ügyfeleket is kiszolgáltak. Ha pedig szeretnék megtartani az ügyfélkörüket, azt csak jelentősen költségesebb adózási móddal tehetik meg, amelyet kénytelenek az ügyfelekre továbbhárítani. Ráadásul mindehhez a szabadságolások közepette, év közben kell alkalmazkodniuk a kisvállalkozásoknak, felborítva ezzel a megtervezett üzleti céljaikat.

“Az új kata törvény ugyanakkor nemcsak a vállalkozások, hanem a megrendelőik számára is nehézségeket okoz. A cégek sok esetben csak költségesebb szolgáltatókat tudnak majd választani, jelentősen csökken az elérhető szakemberek köre, a kisvállalkozások az eddig katásoknak kiszervezett részfeladatokra nem találnak majd az ő szintjükön is megfizethető alvállalkozót, szolgáltatót, azt extra költségeket pedig a vállalkozások és a cégek is kénytelenek lesznek továbbhárítani a lakosságra.” – tette hozzá a Számpatikus.

A B tervek kidolgozására sem hagyott túl sok időt a vállalkozásoknak a jogalkotó. Az új kata törvény 2022. szeptember 1-től lép életbe, a választásról szóló nyilatkozatokat pedig legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz. Azok a vállalkozók, akik a kata helyett az átalányadózást választják, szándékukat 2022. október 31-ig jelenthetik be.

A kata adózás minden kétséget kizárólag jelenleg a legkedvezőbb adózási forma Magyarországon és a régióban. Az új szabályok hatályba lépésével pedig akik kiszorulnak a katás adózási lehetőségből, várhatóan csak rosszabb, jelentősen költségesebb adónemek közül választhatnak.

“Végre volt egy adónem, ami az induló vállalkozásoknak is kedvező alternatíva tudott lenni és nem rögtön a minimálbér terheit rótta rájuk, akkor is, ha nem volt bevételük az első időszakban” – tette hozzá Fülöp Olga.

Léteznek alternatívák, de mindegyik fájni fog

Várhatóan a kata törvény változásai miatt sokan 

  • a vállalkozásuk felszámolására kényszerülnek,
  • csak lakossági ügyfeleket szolgálnak ki a jövőben és lemondanak az eddigi bevételük egy részéről,
  • bonyolultabb, költségesebb és több adminisztrációt igénylő adózási nemet választanak.

A tárca azt írja, hogy “azok, akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is, amely 2021. január 1-je óta az egyik legkedvezőbb adózási mód. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását”.

“Fontos tudni, hogy a több tízezer, jelenleg katás betéti társaság átalányadózást sem választhat. Ők vagy megszűnnek, vagy a társasági adó, esetleg a KIVA hatálya alá kerülhetnek. Utóbbi két esetben kötelező könyvvizsgálati teher is rakódik rájuk” – árulta el a Számpatikus.

 

Kinek lesz jó az átalányadózás?

Az átalányadó azoknak az egyéni vállalkozóknak lesz jó alternatíva,

  • akiknek kevés a költségszámlája (pl. a szellemi tevékenységűek)
  • akik eddig a kapcsolt vállalkozás miatt kikerültek a kata adónemből
  • egy adóalanytól több mint 3 millió forintot meghaladó bevétel miatt nem katázhattak
  • az éves bevételük nem haladja meg a 24 millió forintos értékhatárt
  • a 80% és 90%-os költséghányadba tartozó tevékenységi körben tevékenykedők

Mennyi lesz az adó átalányadózás esetén?

Átalányadózás választása mellett a befolyt bevételt meghatározott költséghányadokkal kell csökkenteni, ez lesz a jövedelem, az adó alapja. A költséghányad mértéke 40%, 80% és 90% lehet, a végzett tevékenységtől függően.

Az így kiszámított jövedelem után az alábbi adókat kell befizetni:

  • 15% szja
  • 18,5% társadalombiztosítási járulék
  • 13% szociális hozzájárulás
  • iparűzési adó

Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség nincs. Tehát a megmaradt összeg a vállalkozó adózott jövedelme lesz.

Fontos! Mivel az átalányadózás esetén a bevételi értékhatár akár 24 millió forint is lehet, ezért a 12 millió forintos alanyi mentes értékhatárra is figyelni kell.

 

 

Most kell csak igazán a könyvelő

Az átalányadózás jóval bonyolultabb, mint a kata adónem, ezért mindenképpen ajánlott tapasztalt, naprakész könyvelővel egyeztetni, aki segít megtalálni a számodra legideálisabb megoldást.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.