[:en]

Chancellor Rishi Sunak has said it is “impossible” to predict how many jobs the government’s new wage subsidy scheme will save.

The scheme, set to replace furlough, will see the government top up the pay of people unable to work full time.

It aims to stop mass job cuts after the government introduced new measures to tackle a rise in coronavirus cases.

Mr Sunak said he hoped the plan would “benefit large numbers”, but he could not say what job is “viable or not”.

Under the Job Support Scheme, if bosses bring back workers part time, the government will help top up their wages with employers to at least three quarters of their full time pay.

It will begin on 1 November and last for six months.

How will the Job Support Scheme work?

Under the scheme, the government will subsidise the pay of employees who are working fewer than their normal hours due to lower demand.

Employers will pay for the hours actually worked. And then the government and the employer will between them cover two thirds of the lost wages. But only staff who can work at least a third of their normal hours will be eligible for the scheme.

The payment will be based on an employee’s normal salary, with the government contribution capped at £697.92 per month.

Why is the government doing this?

Mr Sunak described the scheme as a “radical new policy”, designed “to help protect as many jobs as possible [and] keep people in part-time work rather than laying them off”.

However, he said it would only support “viable jobs” – as opposed to jobs that exist because the government is continuing to subsidise the wages.

“It’s not for me to sit here and make pronouncements upon exactly what job is viable or not but what we do need to do is evolve our support now that we’re through the acute phase of the crisis,” Mr Sunak said at a press conference after the scheme was unveiled.

“We obviously can’t sustain the same level of things that we were doing at the beginning of this crisis.”

How many jobs will this save?

The BBC understands that the Treasury is estimating that anywhere between two and five million people could be covered by the new Jobs Support Scheme.

However, the chancellor told a press conference that he would be “lying” if he tried to give precise numbers but he said that some forecasts for unemployment “don’t make for good reading”.

Nearly three million workers – or 12% of the UK’s workforce – are currently on partial or full furlough leave, according to official figures. The current furlough scheme ends on 31 October.

The government’s contribution to workers’ pay will fall sharply compared with the furlough scheme. Under furlough, it initially paid 80% of a monthly wage up to £2,500 – under the new scheme this will drop to 22%.

“The primary goal of our economic policy remains unchanged – to support people’s jobs – but the way we achieve that must evolve,” Mr Sunak said.

“I cannot save every business, I cannot save every job.”

 

How much will it cost?

The scheme will cost the government an estimated £300m a month. Companies who use it can also still claim the Job Retention Bonus, where the government pays £1,000 for every furloughed employee who comes back to work until at least the end of January.

Mr Sunak said a similar scheme for the self-employed would be available.

Who does it help?

All small and medium sized businesses will be eligible for the scheme but larger business will only qualify if their turnover has fallen during the crisis

It will run for six months starting in November and be open to employers across the UK even if they have not previously used the furlough scheme.

Employees must be in ”viable jobs” to benefit from the scheme. Those in industries currently closed – such as nightclubs – may lose out as there isn’t any work.

 

What do businesses think?

Business lobby group the CBI welcomed the government’s plan.

“It is right to target help on jobs with a future, but can only be part-time while demand remains flat. This is how skills and jobs can be preserved to enable a fast recovery, “said CBI director-general Dame Carolyn Fairbairn.

However, Torsten Bell, chief executive of the Resolution Foundation think tank said that the new jobs scheme on its own “will not encourage firms to cut hours rather than jobs because the one-third employer contribution means it is much cheaper for firms to employ one person full-time than two people part-time”.

He warned that the £1,000 Job Retention Bonus firms would receive for retaining workers at the end of January, combined with the new scheme could create a new “cliff-edge” for job cuts.

“We’ve now got a big incentive for firms to retain workers part-time until you qualify for the bonus.”

Labour, meanwhile, said it would support any measures to safeguard jobs but accused the government of acting too late.

 

What about workers?

Tracey Sheppard is a cleaner at a leisure centre in Essex who’s been on furlough since the end of March. She said she hoped the new Jobs Support Scheme will help her, but there are no guarantees.

“They’re a very big company that I work for … but I don’t’ know whether they’d be able to afford to keep me on… I just don’t know,” she told the BBC’s World At One.

She said she feels “frightened” because her family only recently moved to the area and this is the only job she can fit in around childcare.

“I’ve just heard nothing [from my employer]. The last time I heard from them was the beginning of lockdown.”

What else did the chancellor announce?

A cut in VAT for hospitality and tourism companies will also be extended until March. The cut from 20% to 5% VAT – which came into force on 15 July – had been due to expire on 12 January next year.

However, the Food and Drink Federation (FDF) said this and the new jobs plan did “not go far enough” in helping the industry which has been hit by the government’s new restrictions to stop coronavirus cases from rising.

 

What about loan repayments?

Mr Sunak also announced that businesses that have borrowed money through the government’s loan scheme would be given more time to repay the money.

The chancellor said that small businesses who took out “Bounce Back” loans can use a new “Pay as You Grow” flexible repayment system. It means borrowings can be repaid over 10 years instead of the original six year term.

The longer repayment time also applied to small and medium-sized firms who borrowed under the Coronavirus Business Interruption Loan Scheme.

Businesses will also have more time to apply for these loans, as well as the Coronavirus Large Business Interruption Loan Scheme and the Future Fund. Application dates for the various schemes had been due to end in October and November.

BBC[:hu]

Rishi Sunak kancellár szerint „lehetetlen” megjósolni, hogy a kormány új bértámogatási rendszere hány munkahelyet fog megmenteni.

A furlough helyébe lépő rendszer szerint a kormány növeli a teljes munkaidőben nem képes emberek fizetését.

Célja a munkahelyek tömeges megszüntetésének megállítása, miután a kormány új intézkedéseket vezetett be a koronavírus-esetek növekedésének kezelésére.

Sunak azt mondta, reméli, hogy a terv „nagy számban fog hasznot húzni”, de nem tudja megmondani, hogy melyik munka „életképes vagy sem”.

A munkaerő-támogatási rendszer szerint, ha a főnökök rész munkaidőben hozzák vissza a munkavállalókat, a kormány segít a munkaadóknak a teljes munkaidős fizetésük legalább háromnegyedéig történő emelésében.

November 1-jén kezdődik és hat hónapig tart.

Hogyan fog működni az Állástámogatási Rendszer?

A rendszer keretében a kormány támogatni fogja azon munkavállalók fizetését, akik az alacsonyabb kereslet miatt a szokásosnál kevesebb időnél dolgoznak.

A munkáltatók fizetik a ténylegesen ledolgozott órákat. És akkor a kormány és a munkaadó közöttük áll a kieső bérek kétharmada. De csak az a személyzet jogosult a rendszerre, aki a szokásos munkaidejének legalább egyharmadát képes ledolgozni.

 

A kifizetés az alkalmazott szokásos fizetésén alapul, az állami hozzájárulás felső határa 697,92 font havonta.

Miért teszi ezt a kormány?

Sunak úr a rendszert „radikális új politikának” minősítette, amelynek célja „minél több munkahely megóvása [és] az emberek részmunkaidőben történő megtartása, nem pedig elbocsátása”.

Szerinte azonban csak az „életképes munkahelyeket” támogatná – szemben a létező munkahelyekkel, mert a kormány továbbra is támogatja a béreket.

“Nem nekem kell itt ülnöm, és nyilatkoznom kell arról, hogy pontosan mi a munka életképes vagy sem, de mit kell tennünk, az a támogatásunk fejlesztése most, amikor a válság akut szakaszán vagyunk túl” – mondta Sunak úr a sajtóban konferencia a rendszer bemutatása után.

“Nyilvánvalóan nem tudjuk fenntartani ugyanolyan szintű dolgokat, mint amit a válság elején tettünk.”

Hány munkahelyet fog megtakarítani?

A BBC úgy tudja, hogy a Pénzügyminisztérium becslései szerint két és öt millió ember közötti területre vonatkozhat az új munkahely-támogatási rendszer.

A kancellár azonban egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy „hazudik”, ha megpróbál pontos számokat megadni, de szerinte a munkanélküliségre vonatkozó egyes előrejelzések „nem tesznek jót az olvasáshoz”.

A hivatalos adatok szerint csaknem hárommillió munkavállaló – vagyis az Egyesült Királyság munkaerejének 12% -a – jelenleg részleges vagy teljes szabadságon van. A jelenlegi furlough rendszer október 31-én ér véget.

A kormány hozzájárulása a munkavállalók fizetéséhez a furlough-rendszerhez képest jelentősen csökken. A furlough alatt kezdetben a havi bér 80% -át fizette 2500 fontig – az új rendszer szerint ez 22% -ra csökken.

“Gazdaságpolitikánk elsődleges célja változatlan marad – az emberek munkahelyeinek támogatása -, de ennek megvalósulásának módjának fejlődnie kell” – mondta Sunak úr.

“Nem menthetek meg minden vállalkozást, nem menthetek meg minden munkát.”

 

Mennyibe fog kerülni?

A rendszer becsült havi 300 millió fontba kerül a kormánynak. Azok a cégek, akik használják, továbbra is igényelhetik az állásmegőrzési bónuszt, ahol a kormány 1000 fontot fizet minden olyan furfangos munkavállalóért, aki legalább január végéig visszajön dolgozni.

Sunak úr szerint hasonló rendszer áll rendelkezésre az önálló vállalkozók számára.

Kinek segít?

Minden kis- és középvállalkozás jogosult lesz a rendszerre, a nagyobb vállalkozások azonban csak akkor jogosultak, ha forgalmuk a válság idején csökkent

Novembertől hat hónapig tart, és az Egyesült Királyságban nyitva áll a munkaadók számára, még akkor is, ha korábban nem használták a furlough rendszert.

Az alkalmazottaknak „életképes munkahelyeken” kell lenniük, hogy részesülhessenek a rendszerből. A jelenleg bezárt iparágak – például éjszakai klubok – veszíthetnek, mivel nincs munka.

 

Mit gondolnak a vállalkozások?

Üzleti lobbicsoport, a CBI üdvözölte a kormány tervét.

„Helyes a segítséget a jövőbeni munkákra irányítani, de csak részmunkaidős lehet, miközben a kereslet továbbra is alacsony. Így lehet megőrizni a készségeket és a munkahelyeket a gyors helyreállítás érdekében ”- mondta Dame Carolyn Fairbairn, a CBI főigazgatója.

Torsten Bell, a Resolution Foundation agytröszt vezérigazgatója ugyanakkor azt mondta, hogy az új munkahelyek rendszere önmagában „nem ösztönzi a cégeket a munkaidő csökkentésére, hanem a munkahelyek csökkentésére, mert az egyharmados munkáltatói hozzájárulás azt jelenti, hogy a cégek számára sokkal olcsóbb egy teljes munkaidőben, mint két ember részmunkaidőben ”.

Arra figyelmeztetett, hogy az 1000 fontot megtartó bónusz cégek január végén megkapják a munkavállalók megtartását, az új rendszerrel kombinálva új „sziklaélet” hozhatnak létre a munkahelyek megszüntetésére.

“Most nagy ösztönzést kaptunk a cégekre, hogy részmunkaidőben tartsák meg a munkavállalókat, amíg Ön jogosult a bónuszra.”

Közben a Labor úgy nyilatkozott, hogy támogat minden intézkedést a munkahelyek megőrzése érdekében, de azzal vádolta a kormányt, hogy későn lépett fel.

 

Mi van a dolgozókkal?

Tracey Sheppard egy essexi szabadidőközpont takarítója, aki március vége óta furlow-n van. Azt mondta, reméli, hogy az új munkahely-támogatási rendszer segít neki, de nincs garancia.

“Nagyon nagy cégek, amelyeknek dolgozom … de nem tudom, hogy képesek lennének-e fenntartani engem … egyszerűen nem tudom” – mondta a BBC World At One-nak.

Azt mondta, hogy „megijedt”, mert családja csak nemrég költözött a területre, és ez az egyetlen munkahely, amelybe a gyermekgondozás körül beilleszkedhet.

„Most nem hallottam semmit [a munkáltatómtól]. Legutóbb a zárolás kezdetétől hallottam tőlük.

Mit jelentett be még a kancellár?

A vendéglátó és idegenforgalmi vállalatok áfacsökkentését szintén meghosszabbítják márciusig. A 20% -ról 5% -ra történő áfacsökkentés – amely július 15-én lépett hatályba – jövő év január 12-én járt le.

Az Élelmiszer- és Italszövetség (FDF) azonban ezt kijelentette, és az új munkahely-terv „nem ment elég messzire” az iparnak, amelyet a kormány új korlátozásai sújtottak, hogy megakadályozza a koronavírus-esetek növekedését.

 

Mi a helyzet a kölcsönök törlesztésével?

Sunak úr azt is bejelentette, hogy azok a vállalkozások, amelyek a kormány hitelprogramján keresztül kölcsönt vettek fel, több időt kapnak a pénz visszafizetésére.

A kancellár elmondta, hogy azok a kisvállalkozások, amelyek „Bounce Back” hitelt vettek fel, használhatják az új „Pay as You Grow” rugalmas törlesztési rendszert. Ez azt jelenti, hogy a hitelt az eredeti hatéves futamidő helyett 10 év alatt lehet visszafizetni.

A hosszabb törlesztési idő azokra a kis- és középvállalkozásokra is vonatkozott, amelyek a Coronavirus Business Interruption Loan Scheme keretében vettek fel hitelt.

A vállalkozásoknak több ideje lesz ezen hitelek igénylésére, valamint a Coronavirus nagyvállalkozás-megszakítási hitelprogramra és a Jövő Alapra. A különféle pályázatok benyújtásának dátumának októberben és novemberben kellett véget érnie .

BBC[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük