[:en]Not only is communication paramount during an epidemic, but it remains crucial even after the epidemic subsides. Ben Petter, Managing Director of Grayling’s 11 Central and Eastern European offices, summarized the changes we can expect in corporate communications in Central and Eastern Europe based on our experience of the post-2007-2008 financial crisis.

Last October, a document examining the global health security situation, the Global Health Security Indexranked 195 countries around the world in terms of preparedness for a health emergency. He concluded that the two countries best prepared for an emergency are the United States and the United Kingdom. However, the results were not particularly favorable for the countries of Central and Eastern Europe. Only three made it into the top 30 and were the smallest countries in the region: Slovenia, Latvia and Estonia. At the time of writing, 4,751 people in 11 EU Member States in Central and Eastern Europe, with a population of more than 100 million, have lost their lives as a result of covid-19. Even in Germany, where the virus has been most well controlled, the number of deaths per million population is more than double.

What could be the reason for all this?

Undoubtedly, there are several factors, but it is clear that the huge differences are due to the early shutdowns before the severe outbreak of the epidemic began. In Central and Eastern Europe, restrictions began to be introduced at about the same time as the largest Western European countries. Several of these countries already had their first confirmed case at the end of January. Then, after 4-5, the first recorded cases in the region appeared, allowing it to impose restrictions in 10 of 11 Central and Eastern European countries before a single death occurred. The control gained through early closures will now allow the countries of Central and Eastern Europe to take the lead in lifting restrictions, but the economic damage will still be enormous.

Communication trends in the region

But even if the Central and Eastern European country proves to be relatively resilient from an economic point of view and will affect communication in the region in different ways. Looking back at the financial crisis can be instructive in this case, as we have seen three important trends in corporate communication in the years after 2007-2008 that are likely to be accelerated by the covid-19 crisis:

  1. Decentralization – giving more autonomy to local teams

The “hub and spokes” communication model is a common form of corporate communication centered on a global or regional center and spokes on local organizations. The variable in companies is always how much control the hub has. In this case, the central organization and the local autonomy are opposed to each other. After the financial crisis, most companies turned to “local autonomy,” primarily because of resource pressures: no other model was viable.

In addition to experiencing greater independence for local communication teams within international communication networks, local leadership teams will also be given greater responsibility. One of the lessons of the coronavirus epidemic, crisis management and communication, varies from country to country. Therefore, many companies are now reshaping organizational structures and roles and, as this can only be done at the local level, the leaders responsible for each market have a key role to play in the transformation.

  1. Regulatory and tax changes require more capacity in government relations

Due to the recent financial crisis, as companies saw the dangers and opportunities of regulatory and fiscal change, the role of government relations / public affairs in the Central and Eastern European region has increased. Similar developments can be expected in the post-covid-19 crisis period, as economic damage seems inevitable to lead to further tax and regulatory changes. These processes will affect all sectors of the economy without exception. It is expected that the links between external communication and public affairs (currently referred to as “corporate relations”) will need to be strengthened and advocacy work will be coordinated in several countries in the region.

  1. Indicators of communication success should directly reflect business value

The crisis of 2007-2008 led in moments to the rejection of outdated measurement and evaluation indicators (eg number of impressions) in order to replace it with a more realistic evaluation system that shows how communication has increased – or has not increased – the business value. This will be even more emphasized when we exit the covid-19 crisis. If communication activity does not make a tangible contribution to growth or protect the operation of a business, its value is called into question.

Communication was central to all organizations in Central and Eastern Europe and worldwide during the Covid-19 crisis. In order for this to remain the case, it is important to adapt to change, in which communication consultants supporting companies also have a key role to play.[:hu]A kommunikáció nem csak a járvány alatt kiemelkedően fontos, de a járvány lecsengése után is kulcsfontosságú marad. Ben Petter, a Grayling 11 közép-kelet-európai irodáját felügyelő igazgatója összefoglalta a 2007–2008 utáni évek pénzügyi válságból szerzett tapasztalatai alapján, milyen változásokra számíthatunk a vállalati kommunikációt illetően Közép- és Kelet-Európában.

Tavaly októberben egy, a világ egészségbiztonsági helyzetét vizsgáló dokumentum, a Global Health Security Index rangsorolta a világ 195 országát egy egészségügyi vészhelyzetre való felkészültség szempontjából. Arra a következtetésre jutott, hogy egy vészhelyzetre a legjobban felkészült két ország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az eredmények viszont nem voltak különösen kedvezőek Közép- és Kelet-Európa országaira tekintve. Csak három került be a top 30-ba, és a régió legkisebb országai voltak: Szlovénia, Lettország és Észtország. Amikor ez az írás készült, a több mint 100 milliós lélekszámú Közép- és Kelet-Európa 11 EU-s tagállamában 4751 ember vesztette el életét a covid-19 következtében. Még Németországban is, ahol a vírust leginkább sikerült kontroll alatt tartani, több mint kétszerese a halálesetek száma a népesség milliónkénti számára vetítve.

Mi lehet mindennek az oka?

Kétségtelenül több tényező is van, de egyértelműnek, hogy az óriási különbségek a járvány súlyos kitörésének megkezdődése előtti korai leállásoknak köszönhetőek. Közép- és Kelet-Európában a korlátozásokat nagyjából egyidejűleg kezdték bevezetni a legnagyobb nyugat-európai országokkal. Ezen országok közül többnek már január végén megvolt az első megerősített esete. Ezután 4-5 elteltével jelentkeztek az első rögzített esetek a régióban, ez pedig lehetővé tette, hogy 11 közép-kelet-európai országból 10-ből korlátozásokat vezessen be, még mielőtt egyetlen haláleset történt volna. A korai lezárások nyomán megszerzett kontroll most lehetővé teszi Közép- és Kelet-Európa országai számára, hogy élen járjanak a korlátozások feloldásában, ám a gazdasági károk így is hatalmasak lesznek.

Kommunikációs trendek a régióban

De még ha a közép-kelet-európai ország gazdasági szempontból is viszonylag ellenállónak bizonyul, és különféle módon fogja érinteni a régió kommunikációját. A pénzügyi válságra való visszatekintés ebben az esetben tanulságos lehet, mivel a 2007–2008 utáni években a vállalati kommunikációban három fontos tendenciát láthattunk, amelyeket valószínűleg felgyorsít a covid-19 válság:

  1. Decentralizáció – nagyobb autonómia biztosítása a helyi csapatok számára

A „kerékagy és küllők” kommunikációs modell bevett vállalati kommunikációs forma, amelynek központja a globális vagy regionális központ, a küllők pedig a helyi szervezetek. A változó a vállalatoknál mindig az, hogy milyen mértékű irányítással rendelkezik a kerékagy. Ilyenkor a központi szervezet és a helyi autonómia áll szemben egymással. A pénzügyi válság után a vállalatok többsége a „helyi autonómia” felé fordult, elsősorban az erőforrások nyomása miatt: egyetlen más modell sem volt életképes.

Amellett, hogy nagyobb függetlenséget tapasztalunk a nemzetközi kommunikációs hálózatokon belül működő helyi kommunikációs csapatoknál, a helyi vezetői csapatok szintén nagyobb felelősséget kapnak. A koronavírus-járvány egyik tanulsága, válságkezelés és kommunikáció országonként eltérő. Ezért sok vállalat most újra átalakítja a szervezeti struktúrákat és szerepeket és mivel ezt csak helyi szinten lehet megtenni, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az átalakításban egyes piacokért felelős vezetők.

  1. A szabályozási és adózási változások nagyobb kapacitást igényelnek a kormányzati kapcsolatok terén

A legutóbbi pénzügyi válságnak köszönhetően – ahogy a vállalatok meglátták a szabályozási és fiskális változásokban rejlő veszélyeket és lehetőségeket – megnőtt a kormányzati kapcsolatok/public affairs területének szerepe a közép-kelet-európai régióban. Hasonló folyamatokra lehet számítani a covid-19 válságot követő időszakban is, hiszen elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdasági károk további adózási és szabályozási változásokhoz vezessenek. Ezen folyamatok kivétel nélkül minden gazdasági szektort érinteni fognak. Várhatóan erősíteni kell a kapcsolatokat a külső kommunikáció és a public affairs között (amit jelenleg „vállalati kapcsolatoknak” nevezünk), és koordinálni az érdekképviseleti munkát a régió több országában.

  1. A kommunikáció sikerességét mérő mutatóknak közvetlenül tükrözniük kell az üzleti értéket

A 2007–2008-as válság pillanatok alatt az elavult mérési és értékelési mutatók (pl.: megjelenések száma) elutasításához vezetett, hogy helyette egy olyan valósabb értékelési rendszer jöjjön létre, amely azt mutatja, hogy a kommunikáció hogyan növelte – vagy éppen nem növelte – az üzleti értéket. Erre még nagyobb hangsúly kerül majd, amikor kilépünk a covid-19 válságból. Ha a kommunikációs tevékenység kézzelfogható módon nem járul hozzá a növekedéshez vagy a vállalkozás működésének védelméhez, akkor annak értéke megkérdőjeleződik.

A kommunikáció minden szervezetnél központi szerepet töltött be Közép-Kelet-Európában és világszerte a covid-19-es válság idején. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, fontos a változásokhoz való alkalmazkodás, amiben a vállatokat támogató kommunikációs tanácsadóknak is kiemelt szerepe van.[:]

Találatok: 65

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.