[:en]Earlier this year, workers and their advocates were still struggling to squeeze out higher wage increases, and after a few months, job retention was the focus. Most companies responded to the collapse with downsizing.

Media companies are in a special situation

There were relatively few sectors where the workload increased as a result of the crisis, but expected revenues disappeared. One such area was the media, where actors tried to work at a strenuous pace despite advertisers stopping all advertising campaigns when they perceived trouble. Media companies thus had to increase their workload with zero or close revenues, which was achieved in several places with “extra shifts”. However, due to lost revenue, they cut cuts in the payroll in several places, reducing staff salaries.

Typically, however, this was not the case, in those sectors where revenues had disappeared – perhaps due to some regulation they had to be suspended – there was no work. Businesses have responded mainly through redundancies or layoffs. According to information released, temporary staff was the number one target of the austerity measures. In sectors such as vehicle manufacturing, where it seemed that if production resumed, it would only slow down to its previous level, where most of the people borrowed were divorced. The Vasas Trade Union Confederation previously said that in mid-March, various machinery and automotive companies laid off 15,000 people in a matter of days. Since then, the total number of people previously employed in this way but laid off has reached 40,000.

It is interesting, however, that the government nevertheless trusts the form of employment, and the government intends to play a key role in hiring labor in the near future. Based on the experience of the previous crisis, it is believed that temporary agency work can provide a flexible basis during the reconstruction period. The development of a flexible labor market has been a priority for the government anyway, and a number of measures have been taken in this direction over the past decade.

After the seconded workforce, the insiders also took their turn

Smaller companies, however, prefer to work with an internal team, they have got rid of some of their permanent employees. However, many businesses and sectors are still groping in the fog, and layoffs could easily continue over the next month and a half as business owners and managers get a clearer picture of market opportunities.

In addition to the number of employees, the reduction of working hours was typical of the companies, which was embodied in several ways. There were places where they switched to part-time work, but it is not unique that companies sent their people on paid or unpaid leave. The Budapest Chamber of Commerce and Industry (BKIK) also quantified these cases in a survey published recently . According to a survey of nearly 3,500 businesses in the capital, there were a similar proportion of firms that decided on layoffs (14%) than those that sent employees on unpaid (17%) or paid (10%) leave. In the large corporate circle, austerity measures were taken in 60 percent of companies, which mainly concerned changes in work schedules.

Now comes the redesign of companies

We are beyond the epidemic, the easing has begun and more and more companies are re-planning. Among them are some that will not restart at all after their previously suspended operations, while many companies are trying to put their operations on a new footing.

In doing so, companies adjust their expenditures to their expected revenues, and this also affects the usable wage bill. State aid to date has been limited , although companies have begun to use it after the extension . Nor did it appear at the level of reference that the government would spend more serious sums on wage subsidies, so companies could hardly count on this.

Thus, according to experts, if the blanket will be shorter than before, as long as companies can stretch, then the following solutions or a combination of them can be expected. In those sectors where a protracted crisis is expected, further redundancies may occur. That there may be quite a few such companies is indicated by the data on wage subsidies so far. Although the government emphasizes that many have been helped by wage subsidies, we cannot talk about a heavy weapon compared to the labor market as a whole. Minister of Innovation and Technology László Palkovics indicated on Wednesdaythat there are more than 100,000 workers who will keep their jobs through wage subsidies. In terms of the impressive number at first, it nuances the picture when compared to the expected hundreds of thousands of fresh unemployed. At the beginning of May, Viktor Orbán mentioned that 163,000 people had already lost their jobs. According to the NES data published on Wednesday, there were 330,734 registered jobseekers in Hungary , only in April 72,000 people applied to the employment offices and asked for their registration as jobseekers.

In addition to layoffs, a lot of companies are preparing to switch to shorter work weeks, with many workers taking 20 or 32 hours a week a shift. There are several large plants, it is enough to mention only the car factories, where they have recently worked in three more shifts, but after the restart, they will be produced for only one shift indefinitely. These require less manpower, but companies and, in the current circumstances, workers also benefit from a shorter working week, as it will be easier for companies to run up production in a consolidating market and people can count on at least part of their income.

Depending on the sector and labor supply, there are also expected to be companies that will also initiate wage renegotiations. If the job is low-skilled, or the company is located in a geographical region with a higher unemployment rate, it is likely that companies will be able to push their ideas through.

It is not the employees who will dictate

The crisis caused by the epidemic is creating a new situation, not only in Hungary, but worldwide, as unemployment has jumped in many places. And this, of course, means that the bargaining position of workers will deteriorate a lot this year. Because of this, it may easily be that the previous forced increase in the minimum wage, and the wage increases that often move in parallel with it, will not take place (or only to a minimal extent) early next year. In the recent convergence program, which has just been published, the government is also expecting a rising unemployment rate , up from 5.6 percent last year to 5.6 percent this year, while other analysts expect a worse rate.

It is also worth noting that companies that survive the current crisis unscathed can learn from the labor market processes of recent years to make efficiency-enhancing improvements that are capable of producing at or below previous levels. Another issue is that the job- creating wage subsidies announced these days are pushing companies in the opposite logic, as they can use them to employ those with lower wages at minimal cost. Another issue is that companies that have made redundancies as a result of the crisis will not be able to use them to make up for their laid-off people.

What do companies say?

The Mercedes operator Kecskemét factory of Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. I told our request that the wage subsidy is not used to, but consider the possibility of future use. The company also highlighted that there were no layoffs due to the coronavirus epidemic.

The Magyar Telekom did not take advantage of job security wage payment options, our request has stated that in 2020 no plans for redundancies.

The Dreher Breweries either took a wage subsidy, and it turns out the company’s reply that at present no plans for redundancies – in order to avoid having to send employees as marketing and event organization saving on expenditure. The company did not send people on unpaid leave, but 15 percent of workers were asked to take their paid leave. In the case of those who have already taken their proportionate ordinary leave and are no longer able to do their work due to the epidemic, they will be granted compensation for this transitional period separately, in addition to those provided for in the relevant law.

The reply sent by Magyar Suzuki Zrt. To our newspaper reveals that due to the gradual resumption of production and the work taking place in one shift, nearly 500 employees work only two weeks a month. At the end of June, they plan to return to the two-shift normal production order, so in June, they plan to take advantage of the state wage supplement for a period of one month. The company does not plan layoffs.

Among other things, Knorr-Bremse, which manufactures railway braking systems , received wage subsidies for its employees in the field of research and development. The company has no plans to lay off staff, colleagues over 65 have been sent on paid leave.[:hu]Az idei év elején még azért küzdöttek a munkavállalók és az érdekképviseleteik, hogy minél magasabb béremelést csikarjanak ki, néhány hónap elteltével a munkahelyek megtartása került a fókuszba. A cégek többsége az összeomlásra leépítéssel válaszolt.

Speciális helyzetbe kerültek a médiacégek

Viszonylag kevés olyan szektor volt, ahol a válság hatására a munkamennyiség megnőtt, a várható bevételek viszont eltűntek. Az egyik ilyen terület a média volt, ahol a szereplők igyekeztek annak ellenére megfeszített tempóban dolgozni, hogy a hirdetők a bajokat észlelve minden reklámkampányt leállítottak. A médiavállalatoknak így nulla vagy ahhoz közelítő bevételek mellett kellett a munkamennyiséget növelni, ezt több helyen „extra műszakokkal” érték el. A kieső bevételek miatt ugyanakkor több helyen vágtak a bérkereten, oly módon, hogy a munkatársak fizetését csökkentették.

Jellemzően azonban nem ez volt a példa, azokban a szektorokban, ahol eltűntek a bevételek – esetleg valamilyen előírás miatt fel is kellett függeszteni a működésüket –, ott munka sem volt. Erre a vállalkozások főként leépítésekkel vagy szabadságolásokkal reagáltak. A napvilágra került információk szerint a kölcsönzött munkaerő elsőszámú célpontja volt a megszorításoknak. Azokban a szektorokban – például járműgyártás -, ahol látszott, hogy ha újraindul a termelés, akkor is csak lassabban fogja a korábbi szintet elérni, ott a kölcsönzött emberek nagyrészétől megváltak. A Vasas Szakszervezeti Szövetség korábban azt közölte, hogy március közepén különböző gépipari, autóipari vállalatok néhány nap leforgása alatt 15 ezer embert építettek le. Azóta pedig összességében 40 ezret is elérhette a korábban ilyen módon alkalmazott, de elbocsátott emberek száma.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a kormány ennek ellenére bízik a foglalkoztatási formában, és a kormány kulcsszerepet szán a munkaerő-kölcsönzésnek a közeljövőben. A korábbi válság tapasztalatai alapján úgy vélik, a munkaerő-kölcsönzés rugalmas alapot jelenthet az újjáépítés időszakában. A rugalmas munkaerőpiac kialakítása egyébként is prioritás volt a kormány számára, számos ebbe az irányba mutató intézkedést hoztak az elmúlt évtizedben.

A kölcsönzött munkaerő után a belsősök is sorra kerültek

A kisebb vállalatok ugyanakkor inkább belső csapattal dolgoznak, ők az állandó munkatársaik egy részétől megszabadultak. Számos vállalkozás és szektor azonban továbbra is a ködben tapogatózik, és könnyen lehet, hogy az elbocsátások a következő egy-másfél hónapban folytatódnak, ahogy egyre tisztább képet kapnak a cégtulajdonosok és -vezetők a piaci lehetőségekről.

Jellemző volt a cégeknél a létszám mellett a munkaidő csökkentése is ez többféleképpen is testet öltött. Volt, ahol részmunkaidőre álltak át, de nem egyedi, hogy a cégek fizetett vagy fizetés nélküli szabadságra küldték az embereiket. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) napokban publikált felmérésében számszerűsítette is ezeket az eseteket. A közel 3500 fővárosi vállalkozás bevonásával készített kutatás szerint nagyságrendileg hasonló arányban voltak azok a cégek, amelyek elbocsátásokról (14%) döntöttek, mint amelyek fizetés nélküli (17%) vagy fizetett (10%) szabadságra küldték az alkalmazottakat. A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, melyek elsősorban a munkarend megváltoztatását érintették.

Most jön a cégeknél az újratervezés

A járványon túl vagyunk, megkezdődtek a lazítások, és egyre több vállalat tervezi újra a tevékenységét. Ezek között vannak olyanok is, amelyek a korábban felfüggesztett működésük után egyáltalán nem fognak újraindulni, számos cég viszont igyekszik új alapokra helyezni a működését.

Ennek során a cégek a várható bevételeikhez igazítják a kiadásaikat, ez pedig a felhasználható bértömeget is érinti. Az eddigi állami segítség korlátozott volt, bár a toldozgatás-foldozgatás után elkezdték a cégek igénybe venni. Utalás szintjén sem merült fel, hogy további komolyabb összegeket fordítana a kormány bértámogatásra, így ezzel aligha számolhatnak a vállalatok.

Így a szakértők szerint, ha a korábbinál rövidebb lesz a takaró, ameddig a cégek nyújtózhatnak, akkor az alábbi megoldások, illetve azok kombinációja várható. Azokban a szektorokban, ahol elhúzódó válságra számítanak, további leépítésekre kerülhet sor. Hogy nem kevés ilyen vállalat lehet, arra utalnak a bértámogatásról szóló eddigi adatok. A kormány ugyan azt hangsúlyozza, hogy sokakon segített a bértámogatás, a munkaerőpiac egészéhez képest nem beszélhetünk nehézsúlyú fegyverről. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán azt jelezte, hogy 100 ezer felett van azon munkavállalók száma, akiknek a bértámogatás révén marad meg az állása. Az elsőre impozáns szám kapcsán árnyalja a képet, ha ezt összevetjük a várhatóan többszázezres friss munkanélkülivel. Orbán Viktor május elején azt említette, hogy már 163 ezren vesztették el a munkájukat. A szerdán publikált NFSZ adatok szerint 330 734 nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon, csak áprilisban 72 ezren jelentkeztek a munkaügyi hivataloknál és kérték regisztrációjukat álláskeresőként.

A leépítések mellett nagyon sok vállalat készül átállni rövidebb munkahétre, sok dolgozó kerül heti 20 vagy 32 órás műszakba. Több olyan nagy üzem van, elég csak az autógyárakat említeni, ahol a közelmúltban még három műszakban dolgoztak, viszont az újraindulást követően bizonytalan ideig csak egy műszak mellett termelnek majd. Ezeknél értelemszerűen kevesebb munkaerő kell, viszont a vállalatok és jelen körülmények között a munkavállalók számára is előnyösebb a rövidebb munkahét, hiszen a cégeknek a konszolidálódó piacon termelési könnyebb lesz felfuttatni, az emberek pedig legalább a jövedelmük egy részével számolhatnak.

Szektortól és munkaerő ellátottságtól függően várhatóan lesznek olyan vállalatok is, amelyek a munkabérek újratárgyalását is kezdeményezni fogják. Ha alacsony szakképesítést igénylő munkáról van szó, esetleg olyan földrajzi régióban található a vállalat, amely magasabb munkanélküliségi rátával bír, akkor nagy valószínűséggel a vállalatok keresztül is tudják majd nyomni az elképzeléseiket.

Nem a munkavállalók fognak diktálni

A járvány okozta válság, nem csak nálunk, hanem világszerte új helyzetet teremt, hiszen számos helyen megugrott a munkanélküliség. Ez pedig természetesen azzal jár, hogy a munkavállalók alkupozíciója idén sokat romlik. Emiatt könnyen lehet, hogy a korábbi erőltetett minimálbér-emelés, és az azzal sokszor párhuzamosan mozgó bérek további emelésére nem (vagy csak minimális mértékben) kerül sor majd a jövő év elején. A napokban napvilágot látott friss konvergenciaprogramban a kormány is emelkedő munkanélküliségi rátával számol, abban a tavalyi 3,4 százalék után az idei évre 5,6 százalékkal számolnak, ugyanakkor más elemzők ennél rendre rosszabb rátát valószínűsítenek.

Azt is érdemes kiemelni, hogy azok a cégek, amelyek sérülésmentesen átvészelik a mostani válságot, az elmúlt évek munkaerőpiaci folyamataiból tanulva olyan hatékonyságnövelő fejlesztéseket hajthatnak végre, amelyek alacsonyabb létszám mellett képesek a korábbi vagy azt túlszárnyaló termelésre. Más kérdés, hogy a napokban bejelentett munkahelyteremtő bértámogatás ezzel ellentétes logika irányába tolja a vállalatokat, hiszen ennek igénybevételével minimális költség mellett tudnak alacsonyabb munkabéren lévőket alkalmazni. Más kérdés, hogy azok a vállalatok nem tudják majd ennek segítségével az elbocsátott embereiket pótolni, amelyek a válság hatására leépítéseket hajtottak végre.

Mit mondanak a cégek?

A Mercedes kecskeméti gyárát üzemeltető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. megkeresésünkre azt közölte, hogy a bértámogatást jelenleg nem alkalmazzák, de vizsgálják a későbbi felhasználás lehetőségét. A cég emellett kiemelte, hogy nem történt elbocsátás a koronavírus-járvány miatt.

Magyar Telekom sem vette igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatási lehetőséget, megkeresésünkre azt közölték, hogy 2020-ben nem terveznek létszámcsökkentést.

Dreher Sörgyárak sem vett igénybe bértámogatást, és a cég válaszából kiderül, hogy jelenleg nem terveznek leépítést – annak érdekében, hogy ne kelljen munkavállalókat elküldeni például a marketing és rendezvényszervezési kiadásokon spóroltak.  A cég fizetés nélküli szabadságra nem küldött embereket, viszont a dolgozók 15 százalékát fizetett szabadságuk kivételére kérték. Azok esetében, akik már kivették az időarányos rendes szabadságukat és a járvány miatt a továbbiakban sem tudják elvégezni a munkájukat, külön – a vonatkozó törvényben meghatározottakon felüli kompenzációt adnak erre az átmenti időszakra.

Magyar Suzuki Zrt. lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy a fokozatos termelésvisszaállítás és az egy műszakban zajló munkálatok miatt közel 500 dolgozó csak két hetet dolgozik egy hónapban. Június végén terveznek visszaállni a kétműszakos normál termelési rendre, ezért júniusban, egy hónap időtartamra tervezik igénybe venni az állami bérkiegészítést. A cég nem tervez leépítéseket.

Az egyebek mellett vasúti fékrendszerek gyártásával foglalkozó Knorr-Bremse a kutatás-fejlesztési területen dolgozó munkavállalóira vett igénybe a bértámogatást. A cég nem tervez létszámleépítést, fizetett szabadságra a 65 év feletti kollégákat küldték.[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.