[:en]The employer’s obligation to reimburse costs remains even if the work does not take place at the employer’s registered office, ie in common parlance at the workplace. Thus, an employee who, for example, works remotely, ie regularly works in a place separate from the employer’s premises, is also entitled to be reimbursed for the costs related to the work.

One of the differences between an employment relationship and an employment relationship is that the employee uses the employer’s tools, resources, and raw materials during the employment relationship. This typically takes place at the employer’s registered office. Whether it is an office or a factory production unit, all this will be taken care of by the employer.

In addition, the employer is obliged to reimburse the employee for the costs reasonably incurred in performing the employment relationship. These costs are not specified in the legislation, as it depends on the job and the specific circumstances, what may belong here.

However, a separate piece of legislation explicitly regulates the detailed rules for reimbursing travel expenses.

The obligation to reimburse costs remains

The employer’s obligation to reimburse costs remains even if the work does not take place at the employer’s registered office, ie in common parlance at the workplace. Thus, an employee who, for example, works remotely, ie regularly in a place separate from the employer’s premises, is also entitled to reimbursement of his work-related expenses.

As the conceptual element of teleworking is that it is done by computer and the results are transmitted electronically, the cost of the internet is typically included here, but the overhead is also reimbursable on a pro rata basis. Of course, in such a case the cost of going to work does not arise, therefore this form of employment is not a more costly solution for the employer either.

The concept of home office is not exactly the same as telecommuting. While teleworking must be explicitly agreed in the employment contract and means regular teleworking, occasional home work is allowed by the employer during the home office. This does not change the fact that the cost of working must be paid by the employer.

However, the Personal Income Tax Act provides for the possibility of cost accounting for the employer only in connection with the reimbursement of expenses within the framework of named telework, ie also fixed in the employment contract.

It follows from the above that if the worker is constantly working from home during the epidemic, the parties must amend the employment contract to telework or the employer must order what he is unilaterally entitled to during the emergency. The employee may claim reimbursement for expenses related to working from home and thus may be reimbursed by the employer.

This reimbursement will be exempt from tax and contributions under the Personal Income Tax Act in the following cases:

– The total cost of the purchase of intangible goods (software), computers and computer equipment required for teleworking, if its value did not exceed HUF 200,000, or its depreciation determined with a 33% depreciation rate in case of purchase above the value limit

– Internet usage fee (monthly fee, traffic fee, one-time fee)

– Rent for the place used for work, heating and lighting if it is a place separate from the dwelling or a proportion of its use if the employee uses his dwelling for this purpose.

In the latter case, the costs incurred can be accounted for in proportion to the area used for the work or the working hours.

It is also important to emphasize that the reimbursement of costs is tax-free if the documents on which the accounting is based are in the name of the employee. Reimbursement of costs in addition to the above is taxed like wages.

As the parties are free to deviate from the provisions of the Labor Code during the period of the emergency, the parties may also agree that the costs will be borne differently. In the present situation, it is clear that the emphasis is on mutually beneficial and secure solutions.

It can also be important for the employee to help maintain the employment relationship. This should never happen “at all costs”, but where appropriate, reducing the employer’s costs could be a compromise, i.e. if the employee pays the overhead costs for teleworking during times of emergency.[:hu]

A munkáltató költségtérítési kötelezettsége megmarad akkor is, ha a munkavégzésre nem a munkáltató székhelyén, azaz hétköznapi szóhasználattal élve a munkahelyen kerül sor. Így az a munkavállaló is joggal tart igényt a munkavégzéssel kapcsolatos költségei megtérítésére, aki például távmunkában, vagyis rendszeresen a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen dolgozik.

A munkaviszony és a megbízási jogviszony közötti különbségek egyike az, hogy munkaviszony során a munkavállaló a munkáltató eszközeit, erőforrásait és nyersanyagait használja. Ez jellemzően a munkáltató székhelyén, telephelyén történik. Legyen szó irodáról vagy gyári termelőegységről, mindezekről a munkáltató fog gondoskodni.

A munkáltatónak ezen felül kötelessége, hogy a munkavállalónak azt a költségét megtérítse, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ezek a költségek jogszabályban nincsenek nevesítve, hiszen munkakörtől és az adott körülményektől függ, hogy mik tartozhatnak ide.

Külön jogszabály kifejezetten rendezi azonban a munkába járással kapcsolatos költségek megtérítésének részletszabályait.

Megmarad a költségtérítési kötelezettség

A munkáltató költségtérítési kötelezettsége megmarad akkor is, ha a munkavégzésre nem a munkáltató székhelyén, azaz hétköznapi szóhasználattal élve a munkahelyen kerül sor. Így az a munkavállaló is joggal tart igényt a munkavégzéssel kapcsolatos költségei megtérítésére, aki például távmunkában, vagyis rendszeresen a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen dolgozik.

Mivel a távmunka fogalmi eleme, hogy számítástechnikai eszközzel végzik, és eredményét elektronikusan továbbítják, tipikusan az internet költsége tartozik ide, ugyanakkor a rezsi is arányosan téríthető. Természetesen ilyen esetben a munkába járás költsége nem merül fel, ezért a munkáltató számára nem jelent költségesebb megoldást ez a foglalkoztatási forma sem.

A home office fogalma nem teljesen egyezik a távmunkáéval. Míg a távmunkavégzésről a munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodni, és rendszeres távoli munkavégzést jelent, addig a home office során eseti otthoni munkavégzést engedélyez a munkáltató. Ez nem változtat azon, hogy a munkavégzés költségeit a munkáltatónak kell fizetnie.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény azonban a munkáltató részére csak a nevesített, vagyis munkaszerződésben is rögzített távmunkavégzés keretei közötti költségtérítéssel kapcsolatban rendelkezik költségelszámolási lehetőséggel.

Fentiekből az következik, hogy amennyiben a munkavállaló a járvány alatt folyamatosan otthonról dolgozik, a feleknek módosítaniuk kell a munkaszerződést távmunkavégzésre, vagy a munkáltatónak el kell azt rendelnie, melyre a veszélyhelyzet időtartama alatt egyoldalúan is joga van. A munkavállaló igényt tarthat az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos költségei megtérítésére, és így ezeket a munkáltató megtérítheti.

Ez a költségtérítés az alábbi esetekben lesz a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adó- és járulékmentes:

– A távmunkavégzéshez szükséges nem anyagi jószág (szoftver), számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzési költsége egyösszegben, ha annak értéke nem haladta meg a 200.000 forintot, illetve annak 33%-os leírási kulccsal megállapított értékcsökkenési leírása az értékhatár feletti beszerzés esetén

– Az internethasználat díja (havidíj, forgalmi díj, egyszeri díj)

– A munkavégzés céljára használt hely bérleti díja, a fűtés és világítás díja, ha az a lakástól elkülönült hely, illetve annak a használattal arányos része, ha a munkavállaló a lakását használja erre a célra.

Utóbbi esetben a felmerült költségeket a munkához használt területtel, illetve a munkaidővel arányosítva lehet elszámolni.

Fontos kiemelni azt is, hogy a költségek megtérítése abban az esetben adómentes, ha az elszámolás alapját képező bizonylatok a dolgozó nevére szólnak. A fentieken túlmenő költségek megtérítése úgy adózik, mint a bér.

Mivel a veszélyhelyzet időtartama alatt a felek a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől szabadon eltérhetnek, a felek megállapodhatnak abban is, hogy a költségek viselése másként történik. A jelen helyzetben ugyanis egyértelmű, hogy a mindkét fél számára kedvező és biztonságos megoldásokon van a hangsúly.

A munkavállalónak is fontos lehet a munkaviszony megtartásának elősegítése. Ez soha ne „mindenáron” történjen, de adott esetben a munkáltató költségeinek csökkentése kompromisszum tárgyát képezheti, vagyis, ha a munkavállaló fizeti a rezsiköltségeket a távmunkavégzés fejében a veszélyhelyzet alatti időkben.[:]

Találatok: 39

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.