[:en]Hungary – The Curia gave clear guidance in its recent Labor Policy Statement that an employer should be informed of a planned strike in a timely manner to protect his / her property, prevent life-threatening injuries, and so on. – and to be able to fulfill his or her duties in the field of property protection and the organization of work in connection therewith.

Act VII of 1989 on Strike states that strike action may be initiated if the conciliation proceedings in a collective labor dispute concerning a dispute have failed within seven days or if such conciliation has not been effected for reasons beyond the control of the initiator of the strike.

There may be one strike during the conciliation referred to here, but this may not exceed two hours.

According to the facts of the case being examined by the Mansion, the employer negotiated wage agreements with the two trade unions involved in order to reach a longer-term agreement.

The employer and one of the trade unions concerned entered into a wage agreement for 2017-2018. However, this agreement was not accepted by the other trade unions involved in the case, so further consultation took place between the employer and this trade union.

When the possibility of a strike arose in this circle, the employer stated that he would expect the union to notify at least forty-eight hours prior to the start of the strike on the basis of the duty to cooperate.

At this point, the consultation ended with the employer negotiating with the parent company about the options, and the union responding to the applicant’s suggestion for further consultation.

He sent an e-mail to two employers’ executives via a union representative at 10:31 p.m. In his letter, he expressed the view that a collective labor dispute had been established at that afternoon’s meeting and that there would therefore be work stoppages in some areas of your facility.

According to the strike call, the requested person had stopped working between 00.30 and 02:30 on 24 November 2016, with approximately 80 employees taking part.

The employer requested that the Administrative and Labor Tribunal declare that the strike was unlawful, taking the view that the applicant had breached the duty to cooperate and had abused the right to strike.

He stated that a strike at night, unexpectedly sent to two employers’ executives and announced less than two hours before their start date, in itself, under these circumstances, would, irrespective of other circumstances, violate the duty to cooperate and thus violate the law.

The union requested that the application be rejected. He argued that the two-hour strike that took place affected three areas, only 80 people, and 1,200 people worked at the plant at the time of the strike;

In its view, the volume of the strike notified and the number of persons involved suggest that the time between the notification and the start of the strike should have been sufficient for the parties to take the necessary measures.

The employer must be informed in due time of the planned strike

The dispute reached the Courthouse, where the employer had a favorable decision. The Court agreed with the court’s previous consideration that a strike warning of night shifts after the commencement of the shift and a strike announcement just two hours earlier did not comply with the general principle of cooperation between the parties.

The Party exercising the right to strike shall inform the other Party of any relevant circumstances in such time and manner as to enable it to exercise its rights and fulfill its obligations.

Therefore, even in the event of a warning strike, the employer must be aware of the planned strike in such a way that he is able to fulfill his rights to protect his property, prevent damage caused by stoppages, protect his life and property and carry out related work organization tasks.

The Mansion also explained that the number of participants in the strike and their proportion to non-strike workers is irrelevant in this context.[:hu]Magyarország – Egyértelmű iránymutatást adott a Kúria a közelmúltban közzétett munkaügyi elvi határozatában, amely szerint a munkáltatónak úgynevezett „figyelmeztető sztrájk” esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

A sztrájkról szóló 1989. évi VII törvény rögzíti, hogy sztrájk akkor kezdeményezhető, ha egy vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy amennyiben ezen egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.

Az itt említett egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg.

A Kúria által vizsgált ügy tényállása szerint a munkáltató egy hosszabb távú megegyezés céljából tárgyalásokat folytatott bérmegállapodásokkal kapcsolatban az ügyben érintett két szakszervezettel.

A munkáltató és az egyik érintett szakszervezet bérmegállapodást kötött a 2017-2018. évekre, azonban az ügyben érintett másik szakszervezet ezen megállapodást nem fogadta el, ezért a munkáltató és ezen szakszervezet között további egyeztetés folyt.

Amikor e körben felmerült a sztrájk lehetősége, a munkáltató jelezte, hogy a munkabeszüntetés esetén az együttműködési kötelezettség alapján elvárja a szakszervezettől a sztrájk kezdete előtt legalább negyvennyolc órával korábban történő bejelentést.

Ekkor az egyeztetés azzal zárult, hogy a munkáltató egyeztet az anyavállalattal a lehetőségekről, a szakszervezet pedig visszajelez a kérelmező további egyeztetésre vonatkozó javaslatára.

A szakszervezet képviselője útján éjjel 22 óra 31 perckor elektronikus levelet küldött a munkáltató két ügyvezetőjének. Levelében kifejezte azon álláspontját, miszerint az aznap délutáni megbeszélésen megállapításra került a kollektív munkaügyi vita eredménytelen volta, ezért munkabeszüntetés lesz a szerelde egyes területein.

A sztrájkfelhívásnak megfelelően a kérelmezett 2016. november 24-én 00.30 és 02.30 között a munkabeszüntetést megtartotta, amelyen hozzávetőlegesen 80 munkavállaló vett részt.

A munkáltató a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a sztrájk jogellenességének megállapítását kérte, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a kérelmező megsértette az együttműködési kötelezettséget és visszaélt a sztrájk jogával.

Kifejtette, hogy éjszaka, váratlanul a munkáltató két ügyvezetőjéhez intézett e-mailben közölt és a kezdő időpontját nem egészen két órával megelőzően meghirdetett sztrájk önmagában ezen körülmények miatt, további körülményektől függetlenül sérti az együttműködési kötelezettséget és ezáltal jogszabálysértő.

A szakszervezet a kérelem elutasítását kérte. Érvelése szerint a megtartott kétórás sztrájk három területet, mindösszesen 80 embert érintett és az üzemben a sztrájk idején 1200 ember dolgozott, a munkáltató nyilvánosság felé tett nyilatkozata szerint a munkabeszüntetés fennakadást nem okozott.

Álláspontja szerint a bejelentett sztrájk volumene és az érintettek száma alapján megállapítható, hogy a bejelentés és a sztrájk megkezdése közötti időnek elegendőnek kellett lennie a felek számára a szükséges intézkedések meghozatalára.

A munkáltatónak időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról

A jogvita a Kúriáig jutott, ahol a munkáltatónak kedvező döntés született. A Kúria egyetértett az ügyben korábban eljárt bíróságok mérlegelésével, mely szerint az éjszakai műszakra eső figyelmeztető sztrájk az adott műszak kezdetét követően, a sztrájk megkezdését mindössze két órával korábban történt bejelentése nem felel meg a felek együttműködési kötelezettségét előíró általános jogelvnek.

A sztrájk jogát gyakorló fél olyan időben és módon köteles minden lényeges körülményről tájékoztatni a másik felet, hogy az jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni legyen képes.

Ezért a munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni.

A Kúria kifejtette azt is, hogy a sztrájkban résztvevők száma, és azoknak a nem sztrájkoló munkavállalókhoz viszonyított aránya e körben nem releváns.

Forrás: Origo[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.