[:en]On Wednesday, Poland announced that up to a turnover of about HUF 4 billion, companies would not have to pay corporate tax, but only on the dividends paid.

The idea is based on the corporate tax system that has been operating in Estonia for a long time. Hungary has had a similar small business tax (KIVA) since 2013, the rate of which will be further reduced next year. Speaking of this, the Niveus Consulting Group looked at how the Hungarian rule differs from foreign examples.

Foreign samples

The essence of the Estonian model is that companies only have to pay income tax if the profits are paid out as dividends. That is, no matter how profitable the company is, if the profits are not taken out of the company by the owners, no tax is payable. According to Ádám Fischer, a legal partner at Niveus Consulting Group, this is an extremely generous tax deferral that rewards companies in the growth phase or making significant investments. After all, if the owners decide to spend the profits on newer and newer developments, they do not have to pay corporate tax – as opposed to the Hungarian corporate tax, which allows investments to be deducted from the tax base only through the depreciation account.

It is clear that Estonia has primarily targeted startups with this change. In Hungary, this was also an aspect, but a more complex small business tax (KIVA) was introduced than the Estonian model, which also made life easier for companies in other respects. In addition to granting a corporate tax deferral, which is favorable to investing companies, KIVA also reduces the obligation to pay social and business taxes.

The Hungarian solution

Today in Hungary approx. There are 50,000 KIVA companies, which is about 10 percent of active Hungarian companies.

KIVA differs from the Estonian model in two things. On the one hand, it not only means a general tax deferral, but also changes the tax base: KIVA is based on labor costs and dividends paid (with minor adjustment items). The rate of KIVA is not the same as corporate tax, but will be 12% now and 11% next year. Companies opting for KIVA do not have to pay social and corporate taxes. But what exactly does that mean? That after the wage cost, it is not the 17.5% (15.5% from July) sococh, but the lower amount of KIVA to be paid. In contrast, profits paid as dividends are not taxed at 9% tao but at the higher KIVA rate.

“To put it very simply, KIVA rewards those with high wage costs – they employ a lot of people and punishes those who pay profits as dividends – as they have to pay tax at a higher rate than they should under the general rules.” – sums up Ádám Fischer.

KIVA’s entry limits are very low: up to HUF 1 billion in annual sales and up to 50 employees can enter. In addition, the numbers of affiliated enterprises must be added together. According to Niveus, entry limits would need to be significantly raised to allow even more companies to opt for this very forward-looking form of taxation.

By comparison, in Poland up to HUF 4 billion in sales revenue can be taxed in this way, in Estonia it is not tied to a value limit at all. Of course, this includes the fact that, unlike the Hungarian socio-discount, none of the foreign taxes gives a discount from the tax, it only postpones the date of payment.

For those who meet the conditions, it is worth considering the ratio of wage costs and dividends paid. It’s a basic idea that a company that makes an average profit is worth KIVA – just not worth it if the dividend paid is more than three times its labor cost. In our experience, this is a very rare case.

In addition, in the case of KIVA, an alternative business tax base can be chosen, namely 1.2 times the KIVA fund can be used as a business tax base, therefore significant savings in business tax can be achieved with KIVA. Whoever meets the conditions is definitely worth a calculation.[:hu]Szerdán Lengyelország bejelentette, hogy mintegy 4 milliárd forint árbevételig a vállalkozásoknak nem a nyereségük, csak a kifizetett osztalék után kell társasági adót fizetniük.

Az elképzelés alapja az Észtországban már régóta így működő társasági adó rendszer. Magyarországon 2013 óta létezik a hasonló alapelven működő kisvállalati adó (KIVA), amelynek kulcsa ráadásul jövőre tovább csökken. Ennek apropóján nézte meg a Niveus Consulting Group, miben tér el a magyar szabály a külföldi példáktól.

A külföldi minták

Az észt modell lényege, hogy a cégeknek csak akkor kell nyereségadót fizetniük, ha a nyereséget osztalékként kifizetik. Azaz, hiába nyereséges a cég, ha a nyereséget a tulajdonosok nem veszik ki a cégből, akkor nem kell adót fizetni.  Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint ez egy rendkívül nagyvonalú adóhalasztás, ami a növekedési fázisban lévő vagy jelentős beruházásokat végrehajtó cégeket jutalmazza. Hiszen, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy az elért nyereséget újabb és újabb fejlesztésekre fordítják, akkor nem kell társasági adót fizetniük – szemben a magyar társasági adóval, amely a beruházásokat csak az értékcsökkenés elszámolásán keresztül engedi levonni az adóalapból.

Egyértelmű, hogy Észtország elsősorban a startupokat célozta meg ezzel a változással. Magyarországon ez is szempont volt, de az észt modellnél egy komplexebb, a vállalatok életét más szempontokból is megkönnyítő kisvállalati adót (KIVA) vezettek be. A KIVA amellett, hogy társasági adó halasztást ad, ami a beruházó cégeknek kedvező, csökkenti a szocho- és az iparűzési adó fizetési kötelezettséget is.

A magyar megoldás

Ma Magyarországon kb. 50.000 KIVA-s céget tartanak számon, ez az aktív magyar vállalkozások nagyságrendileg 10 százalékát teszi ki

A KIVA leginkább két dologban tér el az észt modelltől. Egyrészt nem csak egy általános adóhalasztást jelent, hanem az adó alapját is módosítja: a KIVA alapja a bérköltség és a kifizetett osztalék (kisebb módosító tételekkel). A KIVA mértéke pedig nem a társasági adóval azonos, hanem jelenleg 12%, jövőre 11% lesz. A KIVA-t választó cégeknek nem kell szochot és társasági adót fizetni. De ez mit is jelent pontosan? Azt, hogy a bérköltség után nem a 17,5% (júliustól 15,5%) szochot, hanem az alacsonyabb összegű KIVA-t kell megfizetni. Ezzel szemben az osztalékként kifizetett nyereség után nem 9% tao, hanem a magasabb KIVA kulcs alapján kell adót fizetni.

„Nagyon leegyszerűsítve a KIVA jutalmazza azokat, akiknek a bérköltsége magas – sok embert foglalkoztatnak, és bünteti azokat, akik a nyereséget osztalékként kifizetik – hiszen magasabb kulccsal kell adót fizetni, mint az általános szabályok alapján kéne.” – összegzi Fischer Ádám.

A KIVA belépési korlátai nagyon alacsonyak: legfeljebb évi 1 milliárd forint árbevételig és 50 alkalmazottig lehet belépni. A kapcsolt vállalkozások számait ráadásul össze kell adni. A Niveus szerint a belépési határokat jelentősen emelni kéne ahhoz, hogy még több cég választhassa ezt a nagyon előremutató adózási formát.

Összehasonlításképpen, Lengyelországban 4 milliárd forint árbevételig lehet így adózni, Észtországban meg egyáltalán nincs értékhatárhoz kötve. Persze ehhez hozzátartozik, hogy a magyar szocho-kedvezménnyel ellentétben egyik külföldi adó sem ad kedvezményt az adóból, csak a befizetés időpontját halasztja el.

Aki megfelel a feltételeknek, annak azt érdemes végiggondolni, hogy milyen arányban állnak a bérköltségek és a kifizetett osztalék egymással. Alapvetés, hogy egy átlagos nyereséget elérő cégnek megéri a KIVA – csak annak nem éri meg, akinek a kifizetett osztaléka több mint háromszorosa a bérköltségének. Ez tapasztalataink szerint nagyon ritka eset.

Ráadásul a KIVA esetén alternatív iparűzési adó alapot is lehet választani, mégpedig a KIVA alap 1,2-szeresét lehet iparűzési adóalapnak használni, ezért az iparűzési adóban is jelentős megtakarítást lehet elérni a KIVA-val. Aki a feltételeknek megfelel, egy számítást mindenképpen megér a dolog.[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.