[:en]Due to the spread of the coronavirus, many employers have received notifications from their employees that the authority has ordered quarantine against the employee. There were also cases where the employer himself obliged his employees to stay home for two weeks after the holiday abroad. And many companies have introduced regulations that require a positive COVID-19 test result if a family member living in the household with the employee or an acquaintance who comes into contact with the employee is required to go to home quarantine for two weeks. PwC Legal’s experts at Réti, Várszegi and Partners Law Office examined what happens to the employee’s salary and social security benefits in such cases. According to experts, the current regulations paint a very colorful picture.

The answer is simple in cases where the technical and other conditions for working from home are in place, as in these companies the employee can still work from home and receives his or her full income accordingly. However, what happens in cases where the employee is unable to do work during the “voluntary” quarantine undertaken by the authority or the employer, or even the employee?

“If an employee is unable to perform tasks while working from home during quarantine, it is primarily a matter of granting (residual) leave. If this is not feasible, the employee is released from the obligation to work for the duration of the quarantine by agreement with the employer or, in the case of official quarantine, in view of his personal circumstances. However, for the duration of the exemption, there are no wages under the general rules of employment law. It is therefore necessary to look at whether there are other benefits, such as sick pay, if no wage is due, ”says dr. Laszlo Szucs.

Travel abroad vs. home infection

From a social security point of view, a distinction must be made between official (home) quarantine after returning from abroad and the case where an employee is placed in official (home) quarantine due to contact with an infected person.

“In the current epidemic situation, the quarantine period required after traveling home from abroad does not constitute incapacity for work from a social security point of view. Thus, in addition to wages, the employee does not even receive social security cash benefits (sickness benefits). In view of the suspension of the insurance, the employee is obliged to pay the amount of the health service annuity for the period without benefits , which is HUF 7,710 per month in 2020, ”emphasizes Péter Honyek, PwC Hungary’s tax expert.

This annuity payment can be taken over by the employer, but is not obliged to do so. By paying the health care benefit, the employee remains entitled to social security benefits in kind (especially medical care).

“Another option is for the employer to decide unilaterally whether to pay the employee full or reduced pay during the quarantine period. In this case, the employee’s insurance is ongoing, no health care benefit is payable, and even his or her pensionable service is not reduced. In this case, the contribution base is at least 30 percent of the minimum wage, even if the remuneration does not reach this level, ”says Péter Honyek.

If a worker is quarantined for contact with an infected person, he or she will be incapacitated for work during that period and will receive social security sickness benefits, but will not be entitled to sick leave under employment law.

Illness in school-age children: can the parent stay at home, is there a salary?

Since starting school, many parents have encountered school pandemic measures, most of which require that even if the slightest symptom appears, the child should not go to the school community for an extended period of time (10–14 days). What should labor law do in such a case?

If the child is a minor and the employee has to take care of him or her, the employee is released from the obligation to work for personal and family reasons that deserve special appreciation. Then you can stay at home with the child and not have to work, but according to the general rules, there is no wage for this period.

School illness is a two-tier concept. What the school already considers to be an illness may not be an illness in the opinion of the GP.

If, according to the GP, the child is indeed ill, the working parent may be declared incapacitated under the right of a child under 12 years of age. In this case, the employee may receive childcare allowance for the period of incapacity for work.

However, if the GP says the child is not ill but cannot return to the community according to school protocol, or the child is over 12 years old, the parent cannot be declared incapacitated either. In such a case, the employee is exempted from work if he or she cannot be replaced by work from home or leave, but does not receive any remuneration or social security benefits. Since in this case the employee’s social security status will be suspended, the employee will be required to pay a pro rata share of the health care contribution for the duration of the home care.

As a result of regulatory action, many companies or schools have allowed quarantine to be shortened if an employee or child presents a negative test to their employer or school.

“According to the governing rules, the PCR tests required to shorten the official (home) quarantine obligation must be presented by the individuals concerned. It follows that he also has to bear his costs and so the employee cannot ask the employer to bear the costs, ”adds dr. Laszlo Szucs.

Of course, the employer can nevertheless take over the costs of the tests, and in all cases where a shortening of the quarantine period becomes necessary for reasons of interest to the employer, the costs of the tests must be borne by the employer if he obliges the employee to do so.

“Overall, therefore, with a variety of rules, workers can easily find themselves in a situation where they will not be entitled to either wages or other benefits. To avoid this, the parties should strive to either ensure working conditions at home for the duration of the quarantine or, failing that, for the employee to receive an adequate allowance for the duration of his / her absence, ”points out Dr. Márta Zsédely.

[:hu]A koronavírus terjedése miatt számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalóval szemben karantént rendelt el. Voltak olyan esetek is, amikor a munkáltató maga kötelezte arra a dolgozóit, hogy a külföldi nyaralást követően két hétig maradjanak otthon. Sok cégnél pedig olyan szabályozást vezettek be, miszerint, ha a munkavállalóval egy háztartásban élő családtag, vagy a munkavállalóval érintkező ismerőse pozitív COVID-19-teszteredményt kapott, úgy a munkavállaló köteles két hét házi karanténba vonulni. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői megvizsgáltak, hogy mi történik ilyen esetekben a munkavállaló bérezésével, illetve a társadalombiztosítási ellátásokkal. A szakértők szerint a hatályos szabályozás ugyanis nagyon színes képet mutat.

Egyszerű a válasz azon esetekben, ahol az otthoni munkavégzéshez a technikai és egyéb feltételek adottak, ugyanis ezen cégeknél a munkavállaló továbbra is tud otthonról dolgozni, és ennek megfelelően a teljes jövedelmét megkapja. Mi történik azonban azokban az esetekben, amikor a hatóság vagy a munkáltató, netán a munkavállaló által vállalt „önkéntes” karantén tartama alatt a munkavállaló nem tud munkát végezni?

„Amennyiben a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, úgy elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba. Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére. A mentesülés időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér. Meg kell tehát nézni, hogy ha bér nem jár, akkor jár-e egyéb ellátás, például táppénz” – mondja dr. Szűcs László.

Külföldi utazás vs. itthoni fertőzés

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.

„A jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak. A biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét, amely 2020-ban havi 7710 forint” – hangsúlyozza Honyek Péter, a PwC Magyarország adószakértője.

Ezt a járadékfizetést a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Az egészségügyi szolgáltatási járadék befizetésével a munkavállaló a társadalombiztosítás természetbeni ellátásaira (így különösen orvosi ellátás) továbbra is jogosult marad.

„További lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetni, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. Ebben az esetben a járulékok alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, még abban az esetben is, ha a díjazás ezt a szintet nem érné el” – mondja Honyek Péter.

Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen lesz és részére társadalombiztosítási táppénz jár, de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.

Betegség iskolás korú gyermekeknél: otthon maradhat a szülő, jár-e fizetés?

Az iskolakezdéssel számos szülő találkozott olyan iskolai pandémiás intézkedésekkel, amelyek legtöbbje előírja, hogy a legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet a gyermek az iskolai közösségbe huzamos ideig (10-14 napig). Mi ilyen esetben a munkajogi teendő?

Ha a gyermek kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, úgy a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.

Az iskolai megbetegedés kétszintű fogalom. Amit ugyanis az iskola már betegségnek tekint, az nem biztos, hogy a házi orvos véleménye szerint is megbetegedést jelent.

Ha a házi orvos szerint a gyermek valóban beteg, akkor a 12 éven aluli gyermek jogán a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható. Ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat.

Ha azonban a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné. Ilyen esetben a munkavállaló – ha otthoni munkavégzéssel vagy szabadsággal nem váltható ki az otthoni felügyeleti időszak, akkor – a munkavégzés alól mentesül, azonban sem díjazást, sem társadalombiztosítási ellátást nem kap. Mivel ebben az esetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetelni fog, a munkavállaló köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét.

A hatósági intézkedések nyomán számos cég, illetve iskola lehetővé tette, hogy a karantén lerövidülhessen, amennyiben a munkavállaló vagy a gyermek negatív tesztet mutat be a munkáltató vagy az iskola részére.

„Az irányadó szabályok szerint a hatósági (házi) karanténkötelezettség lerövidítéséhez szükséges PCR-teszteket az érintett magánszemélyek kötelesek bemutatni. Ebből az következik, hogy költségét is neki kell viselnie és így a munkavállaló nem kérheti a munkáltatótól, hogy a költségeket vállalja át” – teszi hozzá dr. Szűcs László.

Természetesen a munkáltatónak ettől függetlenül lehetősége van átvállalni a tesztek költségeit, továbbá minden olyan esetben, amikor a karantén időszak lerövidítése a munkáltató érdekkörébe tartozó okból szükségessé válik, akkor a tesztek költségeit a munkáltatónak kell viselni, ha ennek elvégzésére a munkavállalót kötelezi.

„Összességében tehát elmondható, hogy a változatos szabályok mellett a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem pedig egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak. Ezt elkerülendő a feleknek arra kell törekedni, hogy vagy biztosítsák az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára, vagy ennek hiányában a munkavállaló a távollétének tartamára megfelelő juttatást kapjon” – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta.

[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük