Három részvénytársaságra bontják a General Electricet (GE) – jelentette be a múlt héten a még Thomas Edison által 1892-ben alapított az amerikai vállalat. A cég közleménye szerint az eddigi mamutvállalat egy légiipari, egy egészségipari és egy energiaipari egységre válik szét a következő három évben. Egészen pontosan a jelenlegi tervek szerint 2023-ban vezetik ki az egészségügyi üzletágat, míg az energetikával foglalkozó részleg egy évvel később önállósodhat. E két tranzakciót követően a General Electric egy légiközlekedésre összpontosító vállalat lesz, amely az egészségügyi üzletágat magában foglaló cégben 19,9 százalékos részesedést kíván megtartani.

A bejelentés annyiban nem újdonság, hogyarról már 2018-ban beszélt a cég vezérigazgatója, miután egyetlen negyedév alatt tízmilliárd dolláros veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Igaz, akkor még csak mint lehetőségről beszélt John Flannery.

A mostani vezető, Larry Culp úgy fogalmazott, hogy reményei szerint a szétválással három olyan, saját iparágában vezető szerepet betöltő vállalatot tudnak létrehozni, amely jobban fog tudni fókuszálni a saját szakterületére, nagyobb pénzügyi és stratégiai döntési önállóságot élvez, így pedig hosszabb távon is fenntartható marad a működése.

Culp egyébként éppen a felbomlást először pedzegető Flannery utóda 2018 októbere óta, elődje pedig részben éppen azért távozott, mert vezetése alatt nem haladt túl gyorsan a cég átalakulása.

Szinte mindennel foglalkoztak

A 1892-ben két cég összeolvadásából megalakult vállalat szinte rögtön meghatározó szerepet töltött be a villamosiparban – ami persze nem meglepő, ha tudjuk, hogy Edison nevéhez köthető az elektromos izzólámpa feltalálása. Fontosságát az is mutatja, hogy a General Electric egyike volt annak a tizenkét vállalatnak, amelyek 1896-ban, azaz négy évvel a megalapítása után helyet kaptak a Dow Jones indexben, amely azóta is az Egyesült Államok legfontosabb cégeit gyűjti össze.

A cég története során szinte mindennel foglalkozott, volt rádióállomása, társalapítója volt az NBC tévétársaságnak, az első világháború idején már légiiparban is megjelent, így nem is volt meglepő, hogy az amerikai légierő a GE-t választotta az ország első sugárhajtóművének kifejlesztésére – idővel pedig a világ egyik legnagyobb hajtóműgyártójává vált.

Az 1960-as évekre a GE mindemellett a számítástechnikában is legnagyobb szereplők közé került, mégpedig úgy, hogy a pletykák szerint csak azért jelentek meg ebben az iparágban, mert az amerikai kormány után ők voltak már ekkor is a legnagyobb felhasználók.

A cég minden eredményét felsorolni ebben a cikkben lehetetlen lenne, mindenesetre hozzájuk köthető az első kenyérpirító, az első háztartásokban elterjedt hűtőgép, a mikrohullámú sütő, a röntgengép, a tévékészülék, az elektromos ventilátor, ott voltak az első holdra szállásnál, ők nyitották meg a világ első engedélyezett atomerőművét, de voltak ők a harmadik legnagyobb médiakonglomerátum, komoly szereplők a pénzügyi világban, az egészségiparban és az energiaiparban is. Ezer szónak is egy a vége, a GE addig növekedett, amíg kétezres évek elejére elérte, hogy a világ legértékesebb cégének számítson, volt, hogy értéke elérte az 500 milliárd dollárt.

Magyarországhoz is ezer szálon kötődik a cég, 1989-ben például ők privatizálták a Tungsramot, mielőtt a cég 2018-ban a GE Magyarország korábbi vezetőjének, Joerg Bauernek a cégéhez került volna, de emlékezetes, hogy övék volt a Budapest Bank is, mielőtt a pénzügyi részleg leépítése során eladták volna – azóta pedig ez a pénzintézet is a NER-hez került a Bankholding részeként.

A mostani átalakulás miatt megkerestük a GE magyar részlegét, hiszen a cég Magyarországon 4 gyárat, 3 K+F központot és egy operatív központot működtet közel négyezer alkalmazottal. A válaszuk szerint ugyanakkor egyelőre minden bizonytalan, hiszen időbe telik, amíg a GE végigviszi a változás folyamatát és felmérhetővé válik milyen hatással lesz az egyes tevékenységekre.

De mi történt?

Talán elég, ha annyit mondunk, hogy ma a GE értéke 119 milliárd dollár, azaz korábbi értékének mindössze 23 százaléka, miközben az olyan új üstökösök, mint az Apple, a Microsoft, az Amazon, a Facebook vagy a Google anyacége, az Alphabet értéke az ezermilliárd dollárt is meghaladja. Az árbevétele pedig tavaly 79,62 milliárd dollár volt, miközben 2008-ban a 180 milliárd dollárt is elérte.

A General Electric lényegében a 2008-as válság óta szenved, akkoriban ugyanis a cég az USA egyik legnagyobb bankja volt, amely rengeteg ingatlanbefektetést és vállalatot finanszírozott – az ingatlanpiac bedőlése és a cégek tömeges csődje pedig érhetően érzékenyen érintette, ahhoz pedig, hogy a cég akkor ne dőljön be, kellett Warren Buffett és az amerikai állam pénze is. Az sem segített, hogy az életbiztosítási üzletágban is komoly szereplővé vált, olyan szerződéseket kötve, amelyek életük végéig segítette az emberek megélhetését – márpedig az egészségügyi költségek és az átlagos élettartam folyamatos növekedése ezt az iparágat is megroppantotta.

2015-ben pedig mintegy tízmilliárd dollárt fizettek az Alstom energetikai üzletágának megvásárlásáért, vagyis épp akkor döntöttek úgy, hogy a fosszilis energiaiparba fektetnek be, miközben a világ már egyre inkább a megújuló megoldások felé fordult.

Mindezek miatt a GE a 2010-es években számos, akár százéves üzletágától is kénytelen volt megszabadulni: a háztartási gépeket gyártó részlegét a kínai Haiernek adta el, a vasúti társaságát az amerikai Wabtecnek, kiszállt az NBC-t és az Universal Pictures-t magába foglaló médiacégéből, megszüntette pénzügyi cégét, sőt még az egész cég egykori alapját jelentő világítástechnikai iparágból is kivonult, hogy csak néhányat említsünk.

Az önmagában persze nem baj, ha egy cég megválik a nehéz időket élő üzletágaitól, azonban a GE szinte mindent sokkal alacsonyabb áron tudott csak eladni, mint amennyiért vette őket, ez pedig tovább rontotta az amúgy sem jó helyzetét. A cég adósságállománya 2013 és 2018 között így is megtriplázódott a Moody’s számításai szerint, miközben ma cég eredményei folyamatosan romlottak, azaz egyre kevesebb pénze maradt azok visszafizetésére. Mindez odáig vezetett, hogy a GE a Dow Jones indexből is kikerült 2018-ban.

Az eladásokat az indokolta, hogy a GE úgy döntött, hogy afelé fordul, amiben úgy hitte, a legjobb: erőműveket, sugárhajtóműveket és egészségügyi eszközöket, például MRI-készülékek gyárt. A váltást jól mutatja, hogy amíg 2007-ben az ingatlanipar, a kereskedelmi, azaz lakossági hitelezés és az egyéb banki szolgáltatások hozták a legtöbb pénzt a cégnek, addig 2017-ben már az energetika, a légiipar és az egészségügy – éppen az a három ágazat, amivé most szétválik a cég.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük